Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 2. szám - Némediné Kiss Adrien: Regényalak és modellje(i) Babits Halálfiai című regényében
Némediné Kiss Adrien • Regényalak és modellje(i)... 71 Ervin eszméi tovább tüzelték”32 - véli Rába (aki egyébként Szabó szerepét Babits világnézeti fejlődésében „sem eltúlozni, sem mellőzni” nem tartaná helyesnek33), s példaként az Alkalmi verset, a Leibniz mint hazafi c. tanulmányt említi. Azt bizonyosnak fogadja el Rába, hogy „a költő 1917 elején már rendszeresen járt Dienesékkel együtt a szindikalista társadalomtudós vasárnapi pacifista társaságába, ahol a házigazdán kívül Madzsar József és Lukács György fokozódó háborúellenessége is hathatott rá, és Jászi Oszkár politikai eszméi közvetlenebbül megérinthették”. Erre példaként a Fortissimo c. Babits-verset hozza.34 Rába szerint Babits békeverseiben (amelyekben az etikus gondolkodás tompítja a versek „politikai irányzatosságát”) a „közérdekű gondolkodás” meggyökerezése terén érvényesült Szabó Ervin hatása, „bár nem másként, mint egy fogékonyság felszabadításában”. Meg is jelöli azt a Szabó Ervin-i művészeti felfogást, „iránytűt”, amelyet „tépelődés nélkül használhatott harcos pacifista korszakában” (az „alkotói függetlenségéért és szemléletének filozófiai érvényességéért” mindig aggódó) Babits is: Szabó Ervin még a háború előtt „a művészet valódi értékét a partikuláris vagy [... ] pártérdekeken fölül állónak minősítette, s az alkotói gesztust morális mozzanattal kapcsolta össze”.35 Ezen a ponton érintkezhetett tehát a két gondolkodó pacifizmusa. Hasonlóan vélekedik Litván György: „A háború Babitsot a tömegek, a forradalmi pacifizmus, az addig megvetett politikai cselekvés felé hajtotta, Szabót viszont a materialista determinizmustól még inkább elfordította az etikai és esztétikai értékek - Babits értékei - felé. Félúton találkoztak, éppen akkor, amikor a legtöbbet nyújthatták egymásnak. Sok alkati hasonlóságukon túl ez lehet a magyarázata e viszonylag késői barátság gyors, szinte szenvedélyes kibontakozásának. (Amit Babits a forradalmak bukása után teljesen kitörölt emlékezetéből.)”36 [Barátságukat jelzi, hogy Babits azon kevesek között volt, akik 1918 augusztusában meglátogathatták a már nagyon beteg embert; mutatja a Szabó közvetlen halála (szept. 29.) előtti levélváltások hangja, tartalma (egyfelől Szabó és Jászi Babits betegsége miatti aggodalmuknak adnak hangot, másfelől Jászi meg Jászi Alice tudósítják őt Szabó egyre romló állapotáról).37 Figyelemreméltó az is, hogy Babits élete végéig megőrizte a Szabó Ervin haláláról szóló lapkivágást, és 1933-ban Tolnai Gábornak azt mondta, hogy „a magyar gondolkodók közül [... ] a nagy műveltségű Szabó Ervin volt inspiráló hatással reá.”38] Ha a Rosenberg - Szabó Ervin alakpárhuzamra vonatkozó feltételezésünk igaz, elmondhatjuk, hogy a forradalmak után talán mégsem törölte ki egészen emlékezetéből Babits Szabó Ervint, mint ahogy Litván állítja. Hiszen a Halálfiai c. regényének emberileg nagyon rokonszenves hősét, Rosenberget ugyanis több szellemi, eszmei és etikai vonás rokonítja az egykori baráttal.