Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 2. szám - Kenyeres Zoltán: Párhuzamos történetek
34 Új Dunatáj • 2005. június kierőszakolták, hogy József Attila odaírja azt a pár szót. De bár ne írta volna oda. Három héttel később összeült a Baumgarten kuratórium, hogy megállapodjanak a következő évi díjazásokban. Babits így szólt: „Úgy érzem, éppen most nem adhatom ki a díjat József Attilának. Bizonyítékot szolgáltatnék önmagam ellen azok számára, akik állítják, hogy csak annak adok díjat, aki hódol nekem. (...) Jutalmat adhatok.”49 így kapott másodszor is 1000 pengőt József Attila, de nagydíjat nem. Kosztolányi nem volt itthon, nem vett részt az ülésen. Amikor hazaérkezett, telefonon érdeklődött az eredmény felől. Amikor megtudta, hogy József Attila ismét elesett a nagydíjtól, könynyezni kezdett.50 1936 januárjában osztották ki a díjakat, József Attila szíve szerint ekkor sem vette volna át a neki ítélt összeget, de helyzete nem engedte az önérzetességet, megjelent a díszvacsorán is.51 Akadt azonban költő, aki sértettségből, rátartiságból valóban visszautasította a kisdíjat, ez a költő Fodor József volt. A sajtó szempillantás alatt nyomába eredt a botrány ízű ügynek. Fodor kitálalt: „Az Est fedezett fel (...) Nyugaték idegenkedéssel fogadtak. Talán azért, mert nem hajbókoltam és azért, mert nem görnyedt háttal kértem az irodalmi kegyeket. (...) Megmondom őszintén, nem bánom azt sem, ha beverik a fejemet, én az egész Baumgarten-alapítványt egy irodalmi kör kisajátításának tartom.” A purparlé még februárban is tartott a napilapokban, néhányan védelmükbe vették az Alapítványt, ezek között szólalt meg Karinthy Frigyes is, de a hangulat inkább Babitsék ellen fordult. Szabó Dezső gúnyosan ennyit mondott az őt meginterjúvoló újságírónak: „Ha én Fodor József helyében lettem volna, az ezer pengőt zsebre vágva, majd a kiosztás után mondtam volna el véleményemet.. .”52 (Fodor 1943-ban, már Babits halála után elnyerte a Baumgarten díjat.) Elérkezett ennek az évnek is a vége, a tanácsadó testület, mint minden esztendőben, ekkor is összeült, és megpróbálta kialakítani az 1937. évi díjazottak névsorát. Az volt az immár több éves szokás, hogy a testület tagjai magukkal vitték az ülésre előre elkészített javaslataikat. József Attila leghívebb támogatója, Kosztolányi akkor már a temetőben pihent. A testületi tagok egyikének javaslatai között sem szerepelt József Attila neve. Ezt látva Babits maga tett rá javaslatot, és akárcsak két ével korábban Kosztolányi, most ő is azonnal titkos szavazást kért a kérdésben. Kizártnak tartotta, hogy többséget ne kapjon: de a testület négy három arányban leszavazta. A tagok a következők voltak: Hegedűs Lóránt, Elek Artúr, Kárpáti Aurél, Sík Sándor, Schöpflin Aladár, Réti István, Rédey Tivadar.53 1937 őszén a szokásosnál valamivel korábban kezdték meg üléseiket, és mivel Babits betegen feküdt, Attila utcai lakásán keresték fel. A testületi tagok most is magukkal vitték előzetes javaslataikat, és közülük hárman is fölírták maguknak József
