Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 3. szám - Csekő Ernő: "Kitüntetett gyilkosok" - egy száz évvel ezelőtti Tolna megyei vonatkozású Népszava-sajtóper
78 ÚJ ÖUNATÁJ • 2004. SZEPTEMBER mellékbüntetésig terjedt. A jogerősen kirótt büntetés mértéke (6 hónap fogház, 2000 korona pénzbüntetés) egyértelműen súlyosnak mondható, azonban megalapozottságának megítélése csak a sajtóperekben alkalmazott korabeli bírói gyakorlat függvényében értékelhető, amihez se elég információ, se megfelelő jogi jártasság nem áll rendelkezésünkre. Viszont az ítélet más vonatkozásban történő mérlegelése érdekes összevetéseket eredményezhet. Ha ugyanis a pincehelyi választás tragikus végkimenetelét követő különböző vizsgálatokat, eljárásokat vesszük számba, akkor kiderül, hogy a Népszava-cikk írójaként megnevezett Rolko Mártont szenvedte el a legsúlyosabb ítéletet. (Csekő 2000. 37-59. p.) Figyelembe véve, hogy a dualizmuskori választások történetének egyik legvéresebb incidenséréről van szó, elgondolkodtató, hogy nem a tragédia körülményeinek, illetve a felelősség kérdésének tisztázására indított vizsgálatok folyományaként, hanem ellenkezőleg, a hadbírósági eljárás eredményeit kifogásoló cikk írójával szemben született a legsúlyosabb ítélet. E tény egyúttal jelzi a Népszavával szembeni - olykor erősödő, olykor gyengülő - hatósági nyomást, ami persze okszerű következménye volt a lap, s a mögötte álló politikai erő által képviselt elveknek, értékeknek, ideológiának. Sajtóperek, időként elkobzások kísérték a lap I. világháború előtti történetét, de mégis a korabeli liberális sajtószabályozásnak köszönhetően - különösön az 1905-ös napilappá válást követően - tölthette be a Népszava azt a kitüntető szerepet a hazai munkásság megszervezésében, amelyről érzékletes képet többek közt Hidas Antal jól sikerült regényéből, a Ficzek úrból (1936) kaphatunk. Irodalom Csekő Ernő: Két választás Pincehelyen. Az 1901. évi véres országgyűlési képviselőválasztás. In: Levéltári Szemle 1999/1. 22-29. p. Uő: Bűnösség és felelősség kérdése egy tragédiába torkollott képviselőválasztás kapcsán (Pincehely, 1901). In: Bűn és bűnhődés I. Győri Tanulmányok 23. (2000.) 34-59. p. Uő: Etetés-itatás a követ- és képviselőválasztásokon. In: Hedonizmus. Győri Tanulmányok 25. (2001.) 71-89. p. Gergely Gergely: Tolnai Lajos pályája. Egy fejezet a magyar regény történetéből. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964. Hajdú Tibor: Párbajdivat a századvégen. In: Mozgó Világ 1996/3.31-40. p. Kosáry Domokos-Németh G. Béla (szerk.): A magyar sajtó története II. 1848-1892. (1-2. kötet), Akadémiai Kiadó, Bp. 1985. Révész Mihály: A Népszava története. Bp. 1945. Rejtő István: Iványi Ödön. Műveit Nép, Bp. 1955. Stipta István: A magyar bírósági rendszer története. Multiplex-D.U.P., Debrecen 1997. Szabó Dániel: A botrányhős Verhovay. In: Skandalum. Magyar közéleti botrányok. T-Twins Kiadó, Bp. 1993.55-75. p. Tolnai Lajos: A sötét világ. In: Régi magyar regények II. (A magyar próza klasszikusai 20.). Unikornis, Bp. 1994.201-369. p. Varsányi Erika: Hírlap vagypárüap? Viták a Népszava jellegéről (1908-1933) In. Múltunk 1999/3.182-202. p.
