Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 2. szám - Kelevéz Ágnes - Pienták Attila: "Rendes Becsületes Munka" - beszélgetés Rába Györggyel
18 Üj Dunatáj • 2004. JÚNIUS Én tizenhét éves koromban döntöttem el, hogy tanár leszek, és irodalomtörténettel fogok foglalkozni. Ma már nyugodtan elmondhatom, hogy egy tizenhét éves kamasz egy gyerek. És ezt én úgy kezdtem el, hogy elmentem a Széchényi Könyvtárba és úgy döntöttem, az első fejezettől kikérem a Magyar irodalomtörténet bibliográfiájának minden vonatkozó publikációját, könyvet vagy folyóiratközleményt. Kikértem az elsőket, és semmi nem volt ott, ahol meg volt jelölve. Semmi. Semmi. Ami azt jelenti, hogy pontatlan volt. Egy kitűnő ember, akinek nem volt erőssége a filológia, ugyanakkor nyilván nem volt jó idegállapotban már. Az utózöngére is itt kerül a pont. Óhajt kérdezni még?- Igen: ezek szerint a meg nem jelent kötet anyaga szerepel a Melczer Tibor által kiadott Aki a kékes égbe néz című versgyűjteményben? Tudunk erről valamit?- Hogyne tudnánk, maga is tudja. A kérdésére maga tudja a választ. Maga is nagyon jól tudja, mint én, hogy ennek az anyaga jórészt benne van a Melczer kötetében. De nekem ugyanaz a meggyőződésem, ami kezdettől fogva volt, hogy ezeket a szövegeket Babits nem akarta közölni. Ezek a kritikai kiadások körébe valók, és nem lehet belegázolni egy magyar vagy bármilyen nemzetiségű klasszikus akaratába azzal, hogy népszerű kiadásokat csinálunk olyasmiből, amit ők nem akartak. A kritikai kiadásban igen. Ez vonatkozik a Beszélgetőfüzetekre is, és ha már itt tartunk: a Szépirodalmi Kiadó azt a könyvet, ami végül Melczer gondozásában jelent meg, ugyancsak velem akarta kiadatni, de azt sem vállaltam, ebből a meggyőződésemből kiindulva. Ami a legfontosabb, gondolom, erre válaszoltam.- Azt szeretném még a Gál István üggyel kapcsolatban kérdezni...- Ha ez „ügy”.- Történet.- Igen.- ... hogy ezek szerint neki olyan komoly kapcsolatai voltak, hogy ilyen horderejű dolgokat el tudott érni?- Milyet?- Hát hogy a Magvetőnél egy ilyen hadjárat induljon ön ellen.- Én erről ugyanannyit tudok, mint most már maga, de ezt én tudom értelmezni és értékelni, és meggyőződésem, hogy maga is tudja. Teljesen világos, hogy itt a Magvetőn belül az irodalmi vezetőnek személyes érdekei fűződtek; világosan elmondtam, hogy ő engem megkért, hogy erről hallgassak. Én erről megfeledkeztem. Azért feledkeztem meg, mert Gál István engem szutyongatott és fenyegetett. Ha ő nem szutyongat és nem fenyeget, akkor talán eszemben tartom ezt a kérést. Nem hiszem, hogy ha Gál Istvánnak ilyen szövegolvasatú kiadványai, publikációi megjelennek,
