Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 2. szám - Kelevéz Ágnes - Pienták Attila: "Rendes Becsületes Munka" - beszélgetés Rába Györggyel
Beszélgetés Rába Györggyel 19 akkor ez neki használt volna. Ezzel szemben, hogyha figyelembe veszi az én írásbeli nyomtatott közlésem alapján a javasolt korrekciókat, aminek semmi akadálya nem lett volna, akkor gondolom, hogy egy érdemes kiadvány jelent volna meg, annyira érdemes, mint amennyire végül is Melczer Tibor nevéhez fűződik.- Nekem még lenne érintőlegesen ehhez a témához kapcsolódó kérdésem. Vajon a Szabó Lőrincnél és Komjáthy Aladárnál lévő versek milyen alapon kerültek hozzájuk? Hogyan válogathatta, milyen szempont alapján ajándékozhatta nekik Babits ezeket a kéziratokat?- Kedves Ágnes, nem hiszem, hogy ez kardinális kérdés a Babits-filológiában. Nem hiszem. Ugye nagyon jól tudjuk, hogy ha jól emlékszem - igazítson ki, hogyha pontatlan a szám -, másfél esztendeig lakott Szabó Lőrinc Babitscsal egy fedél alatt. Hát hogy milyen kéziratok kerültek oda, milyenek nem, az, gondolom, a pillanatnyi benyomásnak és az impressziónak a függvénye. Végül is vannak olyan emberi tényezők az életben, és végül is az irodalmi élet, az írók élete is az életbe tartozik, amelyek egyfelől a pillanatnak vannak alárendelve, másfelől nincs olyan súlyuk, hogy ezt érdemes volna olyan nagyon firtatni. Talán Babitsnak megtetszett valami - helyreigazítom magam -, talán Szabó Lőrincnek megtetszett az egyik vers, amelyiket Babits nem tartott közlésre érdemesnek, talán ott találta, talán Babits félredobta, horribile dictu, még az sem teljesen elképzelhetetlen - bár valószínűtlen -, hogy a papírkosárból szedte ki. Ilyesmi is van a világon. Nem hiszem, hogy ennek a kérdésnek mondjuk a probléma szintjén van jelentősége.- Csak azért kérdeztem, mert néhány esetben elgondolkoztam azon, hogy például Gál István dotálásai nagyon sokszor abból a feltételezésből indultak ki, hogy akkor keletkezett a vers, amikor Szabó Lőrinc ott lakott Babitsnál; pedig számtalan olyan vers van, ami jóval korábbi, így például az Epilógus, ami Naiv csömör címen van benne az Angyalos könyvben - ezért gondolta Gál, hogy azt ’19-ben írta Babits, noha jóval korábbi. S mivel ez publikálatlan vers volt, és feltehetőleg nagyon fontos Babits saját története szempontjából, talán ezért mutatta meg és adta oda Szabó Lőrincnek. Ez valahol összefügg a dotálások kérdésével is: talán nem pusztán az akkor keletkezett versek kerültek Szabó Lőrinchez, hanem visszamenőleg is egy-egy fontosabbnak ítélt verskéziratot ajándékozhatott.- Igen. Hát kedves Ágnes, maga filológus, tehát a fogható érveket keresi. Gondolja, hogy tudunk erre fogható érvet, konkrét, bizonyítható érvet most mondani, hogy hogy került például a Naiv csömör Szabó Lőrincnek a hagyatékába?- Nem, csak gondoltam, hátha véletlenül Szabó Lőrinctől hallott valamit, vagy a szájhagyomány útján hátha terjedt valami, ami hozzánk, a késői Babits-kutatókhoz nem jutott el.
