Új Dunatáj, 2004 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2004 / 1. szám - Csiszár Mirella - Gajdó Tamás: Babits Mihály és Németh Antal levelezése

Babits Mihály és Németh Antal levelezése

77

21. Debreceni Szemle, 1927.523-529. Lásd még: Az Ember Tragédiájának szerkezete. 1933.413-417.; Vörösmarty - Jegyzetek egy megíratlan tanulmányhoz. 1934.97-107.

22. Irodalmi Lexikon. Szerkesztette Benedek Marcell. Budapest, Győző Andor kiadása, 1927.

23. Színészed Lexikon. Szerkesztette Németh Antal. Budapest, Győző Andor kiadása, 1930.

24. Winds, Adolf (1856-1927): német színész, színházigazgató, színháztörténész. Szóban forgó műve: Geschichte der Regie. Berlin-Leipzig-Stuttgart, Deutsche Verlags Anstalt, 1925.

25. Az említett cikket végül nem Németh Antal, hanem Tiszay Andor írta.

26. Németh Antal nem kapta meg a Baumgarten segélyt 1929-ben. Lásd az 1. sz. jegyzetet!

27. OSzK Kt. Fond I1I/950/7 - képeslap - 90x 140 mm - autográf tintaírás - Németh Antal Shakespeare III. Richárd című drámájához készült színpadtervét ábrázoló név- és címjelzéses képeslapon.

28. A levél keltezését a Nyugat megjelenési dátuma alapján állapítottuk meg. A 20. szám 1930. október 16-án jelent meg, itt olvasható a Figyelő rovatban Kárpáti Aurél kritikája a Németh Antal szerkesztette Színészed Lexikonról (Nyugat II. 571-573.). Németh 1929-1931 között volt a Szegedi Városi Színház dramaturgja és főrendezője.

29. Győző Andor: könyvkereskedő, könyvkiadó. Kezdetben tartalmilag értékes művek olcsó kiadása jellemezte könyvkiadói tevékenységét, majd a két háború között lexikonsorozata tette nevét ismertté.

30. Peéry Piri; Mersich Piroska (1904-1962): színésznő. Pályáját 1923-ban kezdte. 1924-ben lett Németh Antal felesége, s rövid időre visszavonult. 1927-től Alapi Nándor Kamara Színházában, 1928-tól Szegeden játszott. 1932-től fővárosi magánszínházakban (Belvárosi Színház, Magyar Színház, Vígszínház, Üj Magyar Színház) lépett fel.

31. OSzK Kt. Fond III/950/6 - képeslap - 90x 140 mm - autográf tintaírás - Németh Antal Shakespeare III. Richárd című drámájához készült színpadtervét ábrázoló név- és címjelzéses képeslapon.

32. OSzK Kt. Fond III/950/3 - levelezőlap (rektó, verzó) - 105x150 mm - autográf tintaírás.

33. Keltezés a postabélyegzőről.

34. 1931-ben megszűnt a szegedi színház városi kezelése, ezzel Németh Antal is állás nélkül maradt. Ősszel nyolchónapos tanulmányútra utazott, mely kiterjedt operarendezési stúdiumokra is, s melyet a Vallás- és Közoktatási Minisztérium finanszírozott.

35. Shakespeare „Vihar”-jának új rendezése a Burgtheaterben. Nyugat, 1931.11.604-606.

36. OSzK Kt. Fond III/950/2 - 1 f. (rektó) -210x148 mm- autográf tintaírás. A rektó alján Babits ceruzaírása: „Wien, VII. Museumstr. 7 Ung. Hist. Inst”.

37. OSzK Kt. Fond III/950/1 - 1 f. (rektó) -275 x210 mm - autográf tintaírás. A verzó tetején Babits ceruzaírása: „Németh Antal München Hess str. 21”.

38. Az említett írás nem jelent meg a Nyugatban.

39. Németh Antal 1925-től díszlettervezést és díszlettörténetet adott elő Jaschik Álmos grafikai tervezőiskolájában. 1929- ben rendezték első közös kiállításukat Szegeden. 1932 februárjában az Ernst Múzeumban Goethe drámáihoz készített színpadmaketteket mutattak be. Tizenkét színpadmodellt és száz díszlet- és jelmeztervet szállítottak ki Münchenbe, ahol a Színházmúzeumban 1932. április 9-én nyílt meg és május 16-ig volt látogatható az „Ein ungarischer Goethecyklus” című kiállítás, laschik és Németh, a tárlat szervezésére vonatkozó levelezését közli Mezei Ottó az általa szerkesztett Jaschik Álmos tervezőiskolája című kötetben. (Budapest, 1980.1.169-187.)

40. Németh Antal 1931-1932-ben keletkezett színházi naplója szerint (OSZK Kt. Fond 63/ 109) 1932. április 11-én hagyta el Münchent, és aznap már Kölnbe érkezett. Április 30-án még részt vett a Goethe-ünnepségen, és este tovább indult Párizsba. Itt, mint korábban Münchenben és Kölnben, szinte minden estéjét színházban illetve operában töltötte. Emellet megrendezett egy kabaréestet, melyet a Magyar Ház színháztermében mutattak be május 14-én Párizsban élő magyar művészek közreműködésével. Néhány cikk is tanúskodik párizsi tartózkodásáról: Hamlet a Comédie Franfaise-ban. Németh Antal: Űj színházat! i. m. 127-131.; Párizsi színházi levél. Napkelet, 1932.604-608.

41. OSzK Kt. Fond III/950/4 - 1 f. (rektó) - 150x230 mm - gépirat autográf tintaírású aláírással - a Nemzeti Színház Igazgatóságának nyomtatott fejléces levélpapírján.

42. A Nemzeti Színház műsorkisérő füzetei. Csongor és Tünde. Krónika. (Babits Mihály „A férfi Vörösmarty” c. tanulmányából.) [Budapest, Nemzeti Színház, 1937.5-8.)

43. A férfi Vörösmarty. Nyugat, 1911.11.1041-1061.

44. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Bemutató: 1937. február 5-én. Rendező: Németh Antal, díszlet- és jelmeztervező: Jaschik Álmos, zeneszerző: Polgár Tibor, koreográfus: Szentpál Olga. A bemutató főszereplői: Csongor - Perényi László, Tünde - Szörényi Éva, Mirigy - Szabó Margit, Ilma - Somogyi Erzsi, Balga - Juhász József.

45. OSzK Kt. Fond 63/3516/2 - 1 f. (rektó) - 300x211 mm - egykorú gépiratmásolat autográf tintaírású aláírással. A rektó alján idegen kéz ceruzaírásos rájegyzése: „Ajánlott. Babits Mihály Esztergom”

46. Shakespeare: A vihar. A bemutatót a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartották 1939. augusztus 26-án. Rendező: Németh Antal, díszlettervező: Bercsényi Tibor,jelmeztervező: Nagyajtay Teréz, zeneszerző: Jan Sibelius. A főszereplők: Prospero - Lehotay Árpád, Miranda - Lukács Margit, Ferdinánd - Szabó Sándor, Ariel - Olthy Magda.

47. Shakespeare: A vihar. Fordította és előszó: Babits Mihály. Budapest, Atheneum, 1916.