Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 4. szám - Kelevéz Ágnes - Pienták Attila: "...Nem kívántam ennek részese lenni" - interjú Rába Györggyel
8 Új DüNATÁJ • 2003. DECEMBER nem Babits miatt volt zárva, hanem Török Sophie miatt, úgyhogy ez valószínűsíthető arról a szobáról.- A Széchényi Könyvtárba került Babits-hagyaték a hatvanas évek elejéig teljesen zárt volt, s csak a hetvenes évek első felétől vált szabadon kutathatóvá. Tanár Úr kiváló ismerője Babits kéziratos hagyatékanyagának: a Széchényi Könyvtárban miként és mikortól tudott igazán szabadon dolgozni ezzel az anyaggal?- Lényegében véve a szigorúan zárt anyag kivételével teljesen szabadon dolgozhattam. Kereszturynak egy alapvető és végérvényes jóváhagyása működött, úgyhogy nem kellett soha Kereszturytól engedélyt kérnem. Ezzel szemben Basch Lórántnak igenis volt beleszólása, és élt is ezzel a jogával. Ismeretes, hogy vannak az úgynevezett Szilasi-kötetek, és amikor ezeket meg akartam tekinteni, Babitsnak a bejegyzései érdekeltek, a világirodalmi forrásokkal akartam foglalkozni, jóllehet már akkor sem merev pozitivista értelemben. Tehát nem az érdekelt engem, hogy Babits milyen forrásokat használt fel, milyen reminiszcenciák éltek benne, hanem az, hogy mit csinált belőle. De Basch nagyon mereven gondolkodott, és mint egy nagyon veszélyes házőrző kutya - ugye a házőrző kutya megbecsülést is érdemel, de azért nem veszélytelen teremtés - ezt csak úgy engedélyezte, hogy leült mellém a könyvtárban, kezében tartotta a könyvet, és lapozott, úgyhogy csak fél szemmel tudtam belenézni, és gyorsan, gyorsan jegyezni, amit csak éppen tudtam. Basch Lóránt nagyon nehéz természetű ember volt, rengeteg gyanakvás élt benne, a legnagyobb érdeme az, hogy Babitsot rajongásig szerette, ezért sok mindent az ember lélekben megbocsátott neki; gyakorlatilag ő volt abban a helyzetben, aki engedélyezhetett, emlékszem, még azt is fennen hangoztatta, hogy ebből akarok meggazdagodni. Na most én nem ismerek irodalomtörténészt, aki ebből a tevékenységből meggazdagodott, ebből a periférikus, bár érdekes és figyelemre méltó kutatási területből pláne nem.- ízlés, műveltség tekintetében Basch mennyiben számítható irodalmi embernek?- Számítható annak. Őt eredetileg Baumgarten Ferenc választotta kurátornak. Na most ebben nyilvánvalóan közrejátszott - mivel Baumgarten maga esztéta volt, mégpedig rendszeresen képzett, és német egyetemeken képzett esztéta -, hogy volt annyi belátása egy ember műveltségébe és személyiségébe, hogy látott nála megfelelő alapot. A baj az volt, hogy nagyon elfogult volt Babits javára és rendkívül gyanakvó. A tevékenységével még Babits életében néha ártott is neki. Ez Kassáknak a Baumgartendíja körül kristályosodott ki többek között, és később pedig lényegében véve az ő szava volt végső soron döntő a háború utáni Baumgarten-díjaknak az odaítélésében és mindenképpen az úgynevezett segélyek ügyében, amit előterjesztett Schöpflinnek, de
