Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 3. szám - Dobos Gyula: Morzsák a 275 éves Tolna Megyei Levéltár történetéből (tanulmány)
78 Úí PUNATÁT ■ 2003. SZEPTEMBER ként, 1982-ben raktári állványokkal kellett elcsúfítani a patinás vármegyeházi folyosókat. Tény, hogy ez a lépés tette lehetővé a nyolcvanas évek elején a jelentős mennyiségű felekezeti és állami iskolai irat begyűjtését. A kedvezőtlen körülmények között tárolt mezőgazdasági szövetkezeti iratok szükségszerű átvétele mellett a fenntartó is kihasználta a „lehetőséget”, így a megyei tanács iratai 1976-ig levéltárba kerültek. 1986 és 1989 között a levéltár képtelen volt komolyabb mennyiségű irat fogadására. Az iratmentés jelleggel átvett évi néhány tíz méter elhelyezésének is komoly szakmai ára lett, felborult a főcsoportonkénti elhelyezés raktári sorrendje. Mindenhova irat került, ahol néhány méter, gyakran csak néhány doboz iratot el lehetett helyezni. A helynyerési célú átpakolások eredményeként nehezen követhetővé vált a kis fondok tárolási helye.45 Az 1990 óta a két új raktárbázis kialakításával, a soha nem látott mértékű átvétellel megkétszereződött a levéltárban tárolt iratok mennyisége. Az archívum 1984-1989 közötti iratanyaga kivételével, csak rendezett, dobozszintű átadójegyzékkel ellátott iratok kerültek átvételre. A legnagyobb iratgyarapodás, 1477 folyóméter, 1994-ben történt. 2002-re az 1985 előtti közigazgatási iratok, a rendszerváltást megelőző tanács és vb. ülések egésze, tehát 1990-ig, a felszámolt, végelszámolt állami vállalatok, szövetkezetek maradandó értékű iratai, a bíróságok, ügyészségek, hivatalok 15 évvel ezelőtt keletkezett közokiratainak többsége ma már a levéltárban található. Előkészítésre és átvételre várnak a földhivatalok és az iskolák dokumentumai, majd az 1986-1990 közötti tanácsi iratok következnek. A XXI. század elején a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára három épületében 2600 m2 alapterületen, a 4,80 méteres belmagasság miatt, többnyire galériázott raktárakban, tízezer méter iratot és 23 ezer kötet könyvet tárol. 863 darabos filmtárában megtalálhatók az 1960-1980-as évek megyei, városi helyzetéről szóló amatőr filmek, illetve számos oktatófilm. A legértékesebb iratokról 2000 tekercs, mintegy 1,5 millió biztonsági mikrofilm felvétel készült. A kutatók az eredeti iratok helyett egyre inkább ezekből szerezhetik információikat. A leolvasók mellett a 2003 januárjában beállított mikrofilm olvasó-visszanagyító berendezés, a kutató igényének megfelelően, nemcsak filmkockát, de papírmásolatot is tud készíteni. A hobby és profi kutatók érdekét egyaránt szolgálja a legfrissebb állapotot mutató levéltári fond- és állagjegyzék, 3074 fond áttekintő raktári jegyzéke és a hetente 36 órában üzemelő kutató- és ügyfélszolgálat. Az éves átlagban hazai és külföldi érdeklődőknek kiadott 200 kutatási engedély, 1100 körüli kutatási esetet jelent. A kutató történészeknek, helytörténészeknek, szak- és évfolyamdolgozatok íróinak kedvenc témáit jelentik a település-, az intézmény-, a gazdasági szervek, jelesebb
