Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 3. szám - Dobos Gyula: Morzsák a 275 éves Tolna Megyei Levéltár történetéből (tanulmány)
74 Úr Dunatái ■ 2003. szeptember bontották, nekiestek az iratoknak, elrejtett értékeket kerestek. Az egykor oly szép rendben sorakozó levéltári iratanyag leírhatatlan állapotba került.” '" Ali. világháború időszakában nemcsak a vármegyeházán tárolt iratok károsodtak. Elpusztult a közgyűjteményi értékek számottevő része, pl. 16 tolnai községben semmisültek meg az anyakönyvi első példányok, tönkrement a vármegyei múzeum, a megyei törvényszék, az államügyészség majdnem teljes iratanyaga és a Szekszárdon székelő megyei szervek irattárának jelentős része.31 Az Országos Levéltárfelmérésére 1945-ben küldött Tolna megyei jelentés szerint: „az iratanyag 90 %-a megsemmisült”11 Az alispáni adatok szerencsére túlzónak bizonyultak, a pusztulás az iratok 10-15 %-át érintette. 1946. március 18-án az Országos Levéltár összegzését követően a BM. rendeletet adott ki a levéltári iratanyag védelméről.33 E jogszabály a megyei, városi és községi önkormányzati irattárakkal foglalkozott, de hiányzott belőle a nemesi családi levéltárak megmentésének a gondolata. Pedig ez az ismert történelmi helyzetben különös aktualitást nyert. A tulajdonosaik által elhagyott, vagy nem kellően őrzött, kastélyokból, nemesi kúriákból mindent vittek, ami mozdíthatónak bizonyult. Az egykor féltve őrzött jogbiztosító-, gazdálkodási-, levelezési iratok jövője bizonytalanná vált. Dr. Hadnagy Albert, megyei megbízólevéllel végiglátogatta a történelmi családok kastélyait, felkutatta tulajdonosaikat és elérte, hogy a szörnyű körülmények között tárolt, részben vagy teljesen feldúlt, enyészet felé tendáló családi irattárak, örökletétként a megyei levéltárba kerüljenek. így szállítottak mintegy 80 folyóméter iratot a levéltárba. A levéltár vezetője megkísérelte a Magyar Országos Levéltárral karöltve az akciót kiterjeszteni, de kezdeményezésből sajnos nem lett országos gyakorlat. Tény, hogy számos érték került „magángyajtók” kezébe, vagy kallódott el, semmisült meg, lett a papírgyűjtési akciók martaléka. Ezen nemesi családok irataival ekkor került közel 193 Mohács előtti oklevél a levéltárba. A legrégebbi 1238-as IV. Béla által kiadott, az első függőpecsétes, királyi kontrapecséttel is ellátott, hibátlan diploma pedig III. András trónra lépésekor készült. Ezen okiratok egyetlen „hibája”, hogy nem Tolna megyei vonatkozásúak. Nagy számban tartalmaz viszont megyei vonatkozású iratokat a Bosnyák, majd a jogutódok családoktól vásárlással Perczel birtokká lett területek hovatartozásával foglalkozó gyűjtemény. Az 1200-ig visszamenő, hiteles másolatokat is tartalmazó iratokban 1403-as keltezésű eredeti okirat is található.
