Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 1. szám - Gyurkóczi Kinga - Varga Katalin - Földiák János - Vucskics Péter: A legvidámabb barakk avagy a gulyáskommunizmus az ezredfordulón
18 Gyurkóczi - Varga - Földiák - Vucskics ben látta el a telep felügyeletét, de ez talán nem is olyan fontos. Saját bevallása szerint csak úgy volt, lehetőségek nélkül. A feladatai pedig sokrétűek lettek volna. Egy személyben ő volt a kultúrigazgató, a képviselő és a rendőr is. Az akkori rendszer településpolitikájából következően azonban meg voltak fosztva minden anyagi támogatástól. Fennmaradásuk önmaguknak és szorgos munkájuknak köszönhető. Ekkoriban nem voltak lebetonozott utak, közvilágítás, és szinte semmi. A közösségi erőnek köszönhetően mindent megtettek, amit csak megtehettek fennmaradásukért és kényelmük javításáért. Nem voltak összetartási problémák, nem kellett agitálni az embereket. Mindenki tisztában volt vele, hogy tenniük kell valamit, és segíteniük kell egymást, küzdeni mindennapi létük és identitásuk illúziójáért. Közösen létrehozták a kultúrházat, ahol rendszeres program várta a látogatókat. Azonban gyakoriak lettek a rendbontások, az italozgatás, nem lehetett megfelelő felügyeletet biztosítani, ezért inkább bezáratták a klubhelyiséget. A 1994-es választásokon Svétecz Lászlót önkormányzati képviselőnek választották, és ő magára vállalta Környebánya érdekeinek képviseletét. A telep érdekeiért való önszerveződés élére állt, és politikusként próbált meg Környebányáért minél többet tenni. Meg is indult a fejlődés, a közös munka kezdetben összekovácsolta a közösséget. A közösség azonban nagy árat fizetett ezért a fejlődésért. Egyre inkább úgy tűnik, hogy már nem a település van a lakókért, hanem a lakók a településért. A telep „vezérei” a szemük előtt lebegő Környebánya mint falu - ugyanolyan rendes falu, mint Környe - képe gyakran elhomályosítja lakótársaik képét. Ebből a helyzetből fakadnak azonban azok az abszurd, visszás helyzetek, amelyek Környebánya bájának szerves részét képezik. Hogyan lehet faluvá alakítani egy telepet, amely nem rendelkezik közös múlttal? Az itt lakók az ország legkülönbözőbb helyeiről érkeztek, eltérő szokásokkal, életmóddal, felfogással. Különböznek társadalmi szerepeikben, arról nem is beszélve, hogy más életkorban telepedtek ide, ennél fogva életsorsuk, tapasztalataik is mások. Egyetlen, ami közös bennük, hogy különböző okoknál fogva Környebányán telepedtelek. Hogy mi vezérelte őket ide? A könnyebb, kényelmesebb megélhetés. Anyagi, kényelmi igényeik megszerzésére megfelelő, jobban mondva megoldhatóak megélhetési problémáik, komfortról továbbiakban sem beszélhetünk. Ami viszont a vajas kenyér monotóniájánál is minden ember számára fontosabb, az egy közösségen belüli szerepvállalás. Megpróbálnak létrehozni egy közösséget sajátos szabályokkal. Megvan bennük a különbözőség, egyediség igénye.
