Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 2. szám - Heilmann József: Regényváltozatok a nemzetiségi-kisebbségi sorsra II.

Heilmann József • Regényváltozatok a nemzetiségi-kisebbségi sorsra 71

mos hangzása (Lé-ta-y Meny-hért - egy daktilus és egy spondeus ritmusegysége), ellentmondani látszik annak a hírnévnek, melyet legendás egyénisége legtöbb diákja, kollégái és a város polgárai körében is keltett. Sok kedves tanítványa közül gimnáziumunk nyugdíjas magyartanára, a László Lajossal egy évben érettségiző diáktárs, Németh Károly megkeresésemkor ilyen lelkes szavakkal idézte fel alakját: „Ez a név sajátos dallamával, ritmusosan változó hangzóival elegáns volt, sőt exkluzív. A francia esprit hangulata lengedezett benne, s a l’esprit cultivé, a kiművelt emberfő képzete társult hozzá elválaszthatatlanul. Az emelkedettséget, a szellemi eleganciát képviselte egy elszürkülő és durvuló korban. Megjelenésének, mozdulatainak, öltözködésének minden részlete azt példázta a példát kereső diákiéleknek, hogy vannak ebben a világban „magasabb szempontok” is. Ennek a névnek a viselője még a képletekkel teleírt táblát is úgy törölte le, mint a hadvezér a győztes csatát bemutató terepasztalt, hogy újabb győzelmeiről tudósítson.”17 Bállá Zénó alias Besenyei Gyula testnevelő raccsoló szavajárása, vívókardjának suhintása éppoly jellegzetes emlékkép a gimnáziumi évekből, mint Kása Ödön (Ember Ödön, „Dönci”) hórihorgas termete, döccenő járása (műlába volt). László Lajost 1938-ban tanította. Jellemzése szerint ellenszenves figura lehetett, sokszor visszatér rá.18 Lazerevics Ferenc - Lázár József és/vagy Faludi Ferenc - a latintanárok egyike. Öregdiákjaink a centenáriumi évkönyvben is szólnak róluk.19 Fenyvesi igazgató urat-Szente László (1943-46) - is megemlíti a szerző, az ő sorsa és ’45 utáni meghurcoltatása a gimnázium diákjait és a város lakosságát is bizonyára megrázta és félelemmel töltötte el, mint az R-gárdisták és rendőrök által bilincsbe vert és a városon végigkísért Selmeci Ernő matematika szakos tanár megszégyenítése, akit mint árurejtegető kulákot bélyegeztek meg.2“

A Tigrismosoly lírai memoárra emlékeztető első részében a szekszárdi gimnázium és egykori tanárai mellett nosztalgiával és szeretettel átitatva időződnek fel Szőlővárnak (Szekszárdnak) további helyszínei, gyermek- és ifjúkori emlékei: a Hármas híd, amely átszeli a Sédet, a Bartina, a Bakta, az Előhegy, Cenci néni keresztje, a Kálvária a három kereszttel, a Fürdőház utca, „azl. Béla királyról elnevezett tér a Szentháromság-szoborral, amelynek alakjai Temesvár felé néznek. A Pollack Mihály tervezte oszlopos megyeháza, ahová díszmagyarba öltözött ispánok, polgármesterek vonultak huszárjaikkal, miközben a Virág Ferenc püspökről elnevezett öregharang ünnepélyesen zengett. A barokk templom tornyát látta az angyalokkal, ahová gyerekkorában járt harangozni, dallamra ütötte az időt: Vi-rág - Fe-renc - püs-pök. Halkan dúdolta a Lauda Siont, kedvelt középkori zsoltárát, szerette ezeket a magasztos dallamokat.”21 Babai Sebestyén, alias László La-