Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 2. szám - Heilmann József: Regényváltozatok a nemzetiségi-kisebbségi sorsra II.

68

Út Dunatát • 2003 június

történt. A könyv egy több nemzedékből és több nemzetiségből álló családról, egy modern nagycsaládról szól. A regény főszereplője Babai (Konrád) Sebestyén sváb-székely keverék, foglalkozását tekintve újságíró, a szerző alteregója. A mű címe mégis a regény egy másik meghatározó szereplőjére utal: egy igen rendes, tiszteletre méltó idős asszonyra, Sebestyén anyósára. A néni, Barbara dédi, kedves és rokonszenves egyéniség, mégis mosolya olyan, mint a tigrisé. Az ő hatása a családra meghatározó, kicsit a mater familias szerepét tölti be. Az ő erőt, védelmet adó, a családot összetartó alakja a nagycsalád változatos és viszontagságos sorsának és megmaradásának jelképévé emelkedik. Ezért is lesz címadó alakká.

Stílszerűen, atmoszférát teremtve fog bele a modern nagycsalád történetébe a szerző. A család felmenőinek három nemzetiségi ágáról úgy kapunk tájékoztatást a könyv bevezető fejezetében, A titkok könyveiben, hogy az 58. születésnapjára készülő Babai Sebestyén kerti házában a családi ereklyeként őrzött három régi imakönyv kalendáriumi följegyzéseit üti fel. Tényszerűen, három nyelven ismerhetjük meg a család genealógiájának 20. századi szeletét. A Babai család adatait tartalmazó Az isteni kegyelemre és üdvösségre vezető kalauz apja, Babai Ferenc katolikus hitre való áttérésének emlékéül került a családhoz 1912-ben, s ez tartalmazza a Kalendárium címszó alatt Babai Sebestyén szüleinek, testvéreinek személyi adatait. A Himmelschlüssel és a Vrata Nebeska című imakönyvek pedig felesége, Erzsi német-szerb felmenőinek adatait rejti magába. A 19. század végéig nyúlnak vissza az imakönyvbeli feljegyzések, és ezen a már önmagában bensőséges, személyes hangulatot teremtő bevezető után fog neki az elbeszélő családja múltjának és jelenének bemutatásához. „Egy teljesen mai életvitel szerint élő családot ismerhet meg az olvasó, de az ősereje a hagyományokban, jórészt nemzetiségi hagyományokban gyökerezik.” - mondja a szerző készülő könyvéről.”11

Az önéletrajzi ihletésű családregény egészén végighúzódó domináns szólam a német nemzetiség múlt századi kálváriája, mely Sebestyén anyósának, Barbara asszony családjának történetében tárul elénk. Az ő alakjában és sorsában a szülőföldjükről elűzött drávaszögi svábok pokoljárásának állít emléket a szerző, ahogy ezt a Halálpolka novelláiban is tette. Ez a múltbeli szenvedéstörténet a jelenhez kapcsolva, a szereplők mai tudatán átszűrve jelenik meg a könyv lapjain. A nagyszülőknél falun vakációzó Babai lányok számára például a kissé szenilis öregember benyomását kelthette Óta ti, aki németül, szerbül beszélt az állatokkal, a hősiéiről meg a vinogradiról, s mindeközben az ott nyaraló városi unoka unalmában megfojtott néhány kislibát. Barbara asszonynak, akivel megpróbáltatásairól a Frankfurter Allgemeine Zeitung is interjút készített, svábként, „flüchtlingként”