Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 2. szám - Ujlaky István: Nagy Imre és Alexander Dubcek
Ul laky István • Nagy Imre és Alexander DubCek 55 tárgyalási komédiának és diktátumnak tekinteni. Kriegel kivételével valamennyien megtörtek - bár Dubcek nyugtató injekciót kapott, mielőtt aláírta a jegyzőkönyvet. Ezután hazautazva, a „kisebbik rossz” és a „menteni a menthetőt” elve alapján, szakadatlanul hátrálva és engedményeket téve, maguk járultak hozzá a prágai tavasz vívmányainak leépítéséhez, a pacifikáláshoz. Életüket megmentették, a politikából fokozatosan kiszorultak. Kapitulációjukat a történelem nem igazolja, állapítja meg a Heller-Fehér szerzőpáros, akik a moszkvai egyezményt és a következő szűk két év hátrálását „a csehszlovák vezetés önmegalázásának” nevezik. Huszár Tibor is „kivéreztetésnek” és „erkölcsi-politikai megalázásnak” nevezi a történteket. „Mindannyian bámulatos vaksággal cselekedtek a kisebbik rossz politikájának hagyománya szerint” - mondja Irmanova cseh történész. 14. Talán megbocsát a tisztelt olvasó két Ids, szubjektív emléket. E sorok írója Salgótarjánban nőtt fel és élt egyetemi tanulmányai kezdetéig. Közismert, hogy ebben a városban az 1956. december 8-i tüntetés, a tüntetőkre leadott lövések közel száz halálos áldozattal jártak. Én erről Salgótarjánban soha, senkitől egyetlen szót sem hallottam, sem a családban, sem az iskolában, sem baráti körben, sem másutt. Mintha egy város tett volna némasági fogadalmat. Amikor, 1988-89 táján, a Magyar Televízió interjút készített az egykori áldozatok még élő hozzátartozóival, még mindig voltak, akik nem mertek nyilatkozni. 1968-ban tíz éves voltam. Ebben az életkorban az ember természetesen nem politizál, és nem is érti meg igazán a körülötte történő eseményeket. Emlékezetem nagyon pontosan megőrizte azt, amit egy tízéves kisfiú leképezett magának az események kádári propagandájából: nyugatnémet csapatok akarták elfoglalni Csehszlovákiát, ezért kellett megvédeni az országot. Máig előttem van Édesanyám, az én „elkötelezett”, de nem igazán politikus alkatú Édesanyám tanácstalan, riadt arca, amikor a Rádió bemondta, hogy mely szocialista országok, ill. kommunista pártok ellenezték az intervenciót. A névsort már természetesen nem a gyermeki emlékezet őrizte meg, hanem a felnőttkori kutatás: belga, brit, francia, holland, jugoszláv, kínai, olasz, osztrák, román. . 15. Az 1956 utáni magyarországi megtorláshoz az 1945 utáni európai történelemben csak a görög polgárháború utáni véres események foghatók - állítja Fehér és Heller. 1849-ben Haynau rémuralma százegynéhány kivégzést eredményezett. 1956-1961 között közel háromszáz embert végeztek ki. A csehszlovákiai megtorlás más természetű volt. Félmillió embert zártak ki a kommunista pártból. Több
