Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 3. szám - Samay László: Dunaszentgyörgy a harmadik évezred küszöbén

82

Úr Dunatái • 2002 szeptember

— kert-, méhkas- és sertésadó 620 akcse,

— must-tized 3539 pint után 5 akcséval számítva 17697 akcse.

Hasszán Szubási szekszárdi vilajetben készített deftere szerint 1572-1573-ban évi fejadót 140 kapu után vetették ki, kapunként 50 akcséval számítva.8

1560-1580 körül a török megszállás alatt a falunak 800-1000 főnyi lakosa lehetett, ekkor a község a szekszárdi szandzsákhoz tartozott.

Tolna megye magyar őslakosságának legjelentősebb pusztulása a mohácsi csata utáni 50 évben következettbe. Dunaszentgyörgy lakossága ebben az időben - hasonlóan a többi tolnai településhez - alaposan megfogyatkozott. A falu 1680- ban a Komárom vármegyei Fördős Péter alhadnagy birtokába került. 1683-ban a palotai várispánság Thúry György csapatkapitánynak és Csernok Mihálynak ajándékozta Szentgyörgyöt. Tőlük Abay Arany Jánoshoz, majd Fördős Mihály nemes emberhez került egy birtokper megnyerése útján. A birtok három lakott és öt lakatlan 30 holdas jobbágytelekből állt. Fördős Mihály birtoka után a szultánnak három aranyat, a keresztény földesúrnak évente kilenc forintot, a török földesúrnak egy forint ötven dénárt adózott és minden terményből tized is volt.9

A község az 1680-1700-as években a hódoltsági viszonyokhoz képest jó helyzetben volt. Szántóföldjei, rétjei jó állapotban voltak, a határában elterülő mocsarakban gazdagon fizető halászat virágzott, amelyből főleg a török földesúr vagyona gyarapodott.

1686. június 18-án megkezdődött Buda ostroma. A felmentésre siető Szulejmán nagyvezér tatár serege augusztus 14-én Biánál súlyos vereséget szenvedett. Ezért a nagyvezér, hogy mentse a birodalom egyetlen ütőképes seregét, sietve viszszavonult a Duna mentén maga mögött mindent feldúlva, felégetve. Ennek a pusztító vonulásnak estek áldozatul Szekszárdtól Bátáig Tolna megye még megmaradt lakott települései. Valószínű, hogy így lett a lángok martaléka maga Szentgyörgy is. Amit igazolnak a korabeli térképek, melyek még romjaiban sem jelzik a község volt területét.

A HÓDOLTSÁG UTÁNI IDŐSZAK (AZ ÚJ HONFOGLALÁS)

A másfél évszázadon át tartó török hódoltság alatt Tolna egész arculata megváltozott. Az egykor virágzó falvak, városok nagy része elpusztult, és egész vidékek váltak néptelenné. A falvak lakosságának jó ideig nem voltak földesurai, a visszaszerzett országot a bécsi udvar saját birtokának tekintette. Az Új Szerzeményi Bizottság csak akkor adta vissza a régi tulajdonosnak birtokát, ha az okmányokkal tudta bizonyítani tulajdonjogát, és képes volt megfizetni a fegyverváltságot.