Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 3. szám - Samay László: Dunaszentgyörgy a harmadik évezred küszöbén
Samay László • Dunaszentgyörgy a harmadik évezred küszöbén 83 A községben lassan indult meg az élet, az első ismert adat szerint 1690-ben 8 család élt. A nyolc lakosnak 7 lova, 55 kas méhe és 28 disznója volt összesen.10 1702-ben Pugus Ungaricus et Rascianus Szent Gyergy még mindig Fördős Mihály {Michael FördősJaurinienis) és Fiáthjános tulajdona. A Fördős-család 57 szekciónyi területet mért ki a községházán. Egy szekciónyi terület 30 hold nagyságú földterületet jelentett. A terület árendás beosztása a Penész és a Győri ágra oszlott, melyet 24 további részre osztottak. Az új és öreg részekből a Győri, a Fiáth, a Daróczy, a Talian, a Kovács, a Fejér, a Torkos és a Jieszei családok osztoztak.11 A következő évek összeírásaiban nem szerepel Szentgyörgy, vagy ha igen, akkor puszta vagy lakatlan helyként említik. Ennek alapján Szentgyörgy 1703 után elnéptelenedett és 15-20 évig a terület lakatlanná vált. Az ÚJRATELEPÍTÉS IDŐSZAKA A törökök kiűzése után Tolna megyében a tengődve élő falvakban, átlag 8-12 család lakott. A telepítések Tolna megyében csak a Rákóczi szabadságharc után indultak meg nagyobb mértékben. Az 1720. év összeírásaiban 22 nemes család szerepel Szentgyörgy területén, akik 1720-ban telepedtek le és 13 jobbágyportán, valamint 9 zsellértelken gazdálkodtak. A háztartások és a nemesek száma egyaránt 22 volt. A szántóföld 300 köblös, a rét 66 kaszás, és mindenki annyi földet művelhetett meg, amennyit csak tudott. Földváry László adatai szerint 1718, Palcsó László szerint 1719, Pesthy Frigyes szerint 1740 a letelepedés éve. A letelepülők a hagyomány szerint Szent György napján érkeztek. Bizonyos, hogy a letelepedés nem egyszerre és nem egy évben történt, hanem a különböző vidékről érkezők eltérő időszakokban jöhettek a község területére. A Bese, Haypál, Dömötör, Kecskeméti, Halász, Nemes, Oláh, Régi és Vajda családoka hitüldözés idején birtokaikat elhagyva költöztek Bars és Nyitra megyéből Szentgyörgyre. A László-család Bars megye Okaj nevű községből származott. A Tigyi és a Tibay család Gömörből, a Ferentzi és a Kun-család Veszprémből érkezett, a Hajdú-család pedig 1730 körül Székelyudvarhelyről jött Szentgyörgy területére.12 A letelepülők szolgáltatásra kötelezett jobbágytelket művelő nemesi családok voltak. A családok az itt élő földesúrtól 25 forintért béreltek egy szekció földet. A földesúrnak a letelepülési szerződésekben (1719. évi, 1753. évi és az 1757.
