Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 3. szám - Zentai András: Dr. Dobos Gyula: A Perczelek
72 Úr Dunatát • 2002 szeptember közül József került Tolna megyébe, és így ő lett a Perczelek bonyhádi ágának alapítója. 1732-ben aljegyző, jegyző, majd 1736-tól a megye első alispánja volt. Jól felkészült, agresszív, erős egyéniség lehetett. Az előző megállapítást látszik igazolni az a tény, hogy megyén kívülről jött „idegenként” 17 évig meg tudta tartani tisztségét, mely az örökös főispán pécsi püspök távollétében a tényleges hatalomgyakorlást jelentette a megyében. Ő szerezte meg a bonyhádi Perczelek 12 ezer holdnyi birtokát is, mely birtokvásárlással kezdődött és perek sorozatával folytatódott. Itt - a szerző jóvoltából - bepillanthatunk a három részre szakított ország bonyolult birtokügyeibe, a tulajdonjog bizonyításának rejtelmeibe. A birtokszerzést Mária Terézia 1745-ben helyben hagyta és a „Bonyhády” előnév használatát engedélyezte. Perczeljózsef építette Bonyhádon az első kastélyt és gazdasági épületeket, Cikón pedig templomot, plébániát, iskolát létesített. Házassága gyermekáldásban gazdag volt, hiszen nyolc fia és nyolc lánya született. Három fiának születtek utódai. Közülük Gábornak 176, Tamásnak 113, Ignácnak 59 leszármazottja volt a könyv írásának idejéig. Összesen 348 Perczel nevet viselő gyermek született. A Perczel-család arculatának kialakítója, a család további történetének meghatározója Perczel Sándor I. (1778-1861), Perczeljózsef unokája volt. Az ő személyét különösen nagy szimpátiával mutatja be a szerző. Családjának élt, számukra az anyagi biztonságot kívánta megteremteni. Jól tudta, hogy gyermekei csak a munkájukból élhetnek meg, hiszen a családi birtok és a számos gyermek más lehetőséget nem adhatott. Ehhez a megfelelő iskolázottságot biztosította. Polgári és katonai iskolákat, leánynevelő intézetet tett lehetővé számukra, de ő alkalmazta gyermekei mellé Vörösmarty Mihályt is. Fiait - a kor szellemének megfelelően - jogi és katonai pályára irányította. Közülük István I. és Imre I. jogi tanulmányaik birtokában konzervatív politikusok lettek. A szabadságharcban nem vettek részt, a Bach-rendszerben a Bonyhády előnevet vezetéknévként használva megyefőnökök voltak. Ugyanakkor Sándor II. a tolnai nemzetőrség egyik parancsnoka, Mór I. tábornokként és Miidós II. vár parancsnokként fontos szerepet játszottak a szabadságharcban. Ferenc III. bécsi testőrtiszt volt, majd Buda ostrománál halt meg, a haza szolgálatában. Dr. Dobos Gyula igen szemléletesen tárja elénk Perczel Mór I. ellentmondásos egyéniségét. Őt egyrészt a heves vérmérséklet, a meggondolatlanság jellemezte, ami párbajokat, összetűzéseket eredményezett. Már 16 éves korában - 1827- ben - a megyegyűlésen karddal kelt Perczel István védelmére, később összekülön
