Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 3. szám - Zentai András: Dr. Dobos Gyula: A Perczelek

Zentai András • Dr. Dobos Gyula: A Perczelek 73 bözött Görgeyvel, Kossuthtal, de a kormánnyal is. Ugyanakkor a 12 pont egyik megfogalmazója volt. Katonai működését szép győzelmek és érzékeny vereségek jellemezték. Hadvezér képességeiről is megoszlottak a vélemények. Ismertségét és jelentőségét mindenesetre lemérhetjük azon a tényen is, hogy haláláról Európá­ban 110 újság emlékezett meg. Perczel Miklós II. élete elsősorban a közigazgatási pályához kötődött. 1848- ban a megye nemzetőrségének parancsnokaként jelentős szerepe volt a katonai sikerekben, majd az emigráció éveiben az észak-amerikai polgárháborúban. A kiegyezés után Baranya, majd Pécs főispánja, végül főrenddé kinevezett képvise­lő volt. , A dualizmus idején Perczel Sándor gyermekei közül Perczel Béla I. érte el a legnagyobb politikai sikereket. Jogi, közigazgatási előzmények után 1849-ben a megye első alispánja, majd a passzív ellenállást választotta. 1865-től képviselő, az­után a képviselőház alelnöke, végül elnöke. 1875-től három éven át igazságügy­miniszter, a büntetőkódex megvalósítója. Később a Kúria elnökeként a főrendi­ház tagja, 1884-ben a Deák-párt elnöke lett. Fia Perczel Dezső ugyancsak nagy ívű politikai karriert ért el. A közigazgatási pályán alispán, majd 1887-től a Szabadel­vű Párt képviselője. 1895-től 1899-ig belügyminiszterként sokat tett a polgári anyakönywezetésért és a közigazgatási bíróságok felállításáért. Ugyanakkor 1903-ban képviselőházi elnökként a technikai obstrukció elleni „zsebkendőszava­zás” levezénylője. Hét évvel később a Munkapárt egyik megalapítója, majd elnö­ke volt. A szerző a XX. században politizáló Perczelek közül Béla IV. személyét emel­te ki. Ő szimpatikus és erényes emberként a megyében alispán, majd főispán és képviselő volt. Fontos szerepet töltött be „Hűséggel a hazához”-mozgalom létre­hozásában, melynek elnöke is lett. Nem véletlen, hogy a Volskbunddal szemben létrehozott mozgalomban betöltött szerepe miatt Szálasi hatalomra jutása után letartóztatták és bebörtönözték. Barátjának, Apor Vilmos püspök vértanúhalálá­nak híre annyira megrázta, hogy 1945. április 7-én szívrohamot kapott és meghalt. A bonyhádi Perczel család férfi tagjai többségének megélhetését és kiemelke­dését - mint az előzőkben is kitűnt - a közigazgatás és a politikai pálya jelentette. Leggyakrabban - 34-en - a vármegye szolgálatában álltak. 200 éven keresztül min­dig volt közülük - egyszerre több is - megyei tisztviselő. A legmagasabb választott vármegyei tisztséget - az alispánit - heten töltötték be, tizenkét Perczel volt fő­szolgabíró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom