Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 4. szám - Tüskés Tibor: Az újraolvasott Puszták népe
Tüskés Tibor • Az útraolvasott Puszták népe 27 könyv a fölfedező könyvek egyike, az emberek és sorsok olyan anyagát dolgozta föl, formailag is ragyogó művészettel, amely mondhatni tökéletesen ismeretlen volt nemcsak az irodalomban, hanem általában a művelt emberek tudatában is” - írta Schöpflin Aladár. Erre a korai, kettős élményre rakódtak rá az újabb hatások. Az egyetem elvégzése után első tanári állomáshelyem az 1952/53-as tanévben a dombóvári gimnázium lett, az a középiskola, amely jogutódja volt annak a tanintézetnek, amelybe az ötödik népiskolai osztályt is kijáró tizenegyéves Illés Gyulát beíratták, s ahol a Puszták népe utolsó lapjain megörökített, nevezetes jelenet egy végzetes mértanórán vele megesett, amikor egyenest húzott „a bé és áf pontok között”, s amidőn a puszta „még egyszer visszarántotta”. Ebben az iskolában vettem kezembe azt a nyomtatott értesítőt az 1913/14-i tanévről, amely az első gimnazista Illés Gyula érdemjegyeit tartalmazta. Később az irodalomtörténeti tények is elém kerültek. Melyek azok a lírai előzmények, amelyek a Puszták népe írását megelőzték? (Pl. Szomorú béres, Pusztai kovács, Jel, Három öreg, Bérestemető stb.) És melyek azok a vers-„utózmányok”, amelyek a prózai mű élmény- és gondolatvilágát folytatták, s amelyekben a könyv megírása alatt és után is lírikusként visszatért? (Pl. Nyugodt vagyok..., Rend, béke..., A kocsissorról, Délben, Két kéz, Mozgó világ stb.) Illyés 1931 -ben apját és anyját elveszti, ezt követően kezd emlékeinek rögzítésével foglalkozni. A Puszták népét magszakításokkal, részletekben írta, és a Válasz 1934. évi 2. számától folytatásokban közölte. A könyv először 1936-ban a Nyugat kiadásában, Bernáth Aurél borítólapjával látott napvilágot. (Címe Szülőföldemről előbb A puszták népért, majd véglegesen Puszták népért változott.) 1956-ig tizenhárom magyar nyelvű és tíz idegen nyelvű kiadásáról tudunk. Francia nyelven két fordítása is született. Meglepően széleskörű volt a könyv fogadtatása. Recepciója 1936-ban 38 tételt, 1937-ben további 8 tételt tartalmaz. A Puszták népéről a korszak minden jelentős írója és kritikusa elmondta véleményét Móricztól Németh Lászlón, Schöpflin Aladáron át Veres Péterig és Babitsról Cs. Szabó Lászlón át Kodolányi Jánosig.2 A Puszták népe „előképeként”, „mintájaként” az irodalomtörténet Nagy Lajos Kiskunhalom (1934) című munkájára szokott hivatkozni. De miként a Kiskunhalom mögött ihlető forrásként fölfedezhetjük - bár erről nem szokott szó esni - Martin du Gard könyvét, a Vén Európát, azonképpen - és ezt Illyés maga mondja egy helyütt - a Puszták népe nem született volna meg, he a szerző még franciaországi éveiben nem találkozik André Gide Kongói utazásával.
