Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 3. szám - Zentai András: Dr. Dobos Gyula: A Perczelek
74 Út Dunatát • 2002 szeptember Az állami közigazgatásban huszonketten tevékenykedtek. Közülük ketten a miniszteri bársonyszékig jutottak, ezenkívül egy államtitkári, hat országos rendőrfőnöki és három megyefőnöki kinevezést értek el. Négy Perczel képviselte a vármegyét a pozsonyi diétán, tizenegyen voltak a képviselőház, hárman pedig a főrendiház tagjai. A nemesi családok számára a másik elfogadható - választható életforma a katonáskodás volt. A Perczel-családban is gyakran apáról-fiúra öröklődött a hivatásos katonai szolgálat, melyet huszonhatan választottak. Számosán jutottak el a főtiszti fokozatig, egy altábornagy, négy tábornok és három ezredes került ki közülük. Volt, aki katonai felkészültségét az amerikai vagy éppen az olasz egyesítési szabadságharcban kamatoztatta. Az I. világháborúban is több Perczel harcolt. Az Ország-Világ 1915-ben három teljes oldalon írta meg „Akik a legtöbb katonát adták” címmel, hogy a Perczelek több tucatnyi tisztet, hivatásos katonát adtak a hazának. A bonyhádi Perczel-család életében a gazdálkodás egyre kisebb szerepet játszott. Ennek fő oka a népes család birtokának elaprózódása, mely különösen a dualizmus idején gyorsult fel. 1925-ben mindössze öt Perezel rendelkezett száz katasztrális holdat meghaladó birtokkal. A teljes birtoknagyság 3190 kh, de ennek mintegy harmada a beházasodott feleségeké volt. A XX. század elején a Perczel-család történetében is megjelent a kapitalista ipari vállalkozás. Perczel Béla III. 1908-ban dominó- és zománctábla-gyárat alapított, melyet fia Perczel József XI. fejlesztett tovább. Ő az egész életét a gyár fejlesztésére fordította, így válhatott ez a megye egyik legnagyobb üzemévé. Tevékenységének elismeréseként 1937-ben vitézzé avatták, majd nemzetvédelmi kereszttel tüntették ki. A II. világháború után a család tagjaira az államosítás, üldöztetés, munkatábor, börtön és a közéletből való kizárás várt. Ennek ellenére - a biográfiák tanulsága szerint - többségük Magyarországon maradt és közülük többen jelentős értelmiségi életpályát valósítottak meg. Dr. Dobos Gyula sok érdekes demográfiai tényt és következtetést is feltárt. Ezek közül néhány érdekesség: 1990-ig a családban összesen 183 házasságkötés történt. A fiúk házasságának harmada meddő volt, de a gyermekes családokban - átlagosan - öt utód született. A leggazdagabb gyermekáldás a József I.-et követő nemzedékben volt, ekkor 12 volt az egy családra jutó gyermekek száma. Ez az átlag a következőkben jelentősen csökkent; a második generációban 10, a harmadikban 6, a negyedikben 4, az ötödik és hatodik generációkban 2 volt az átlagos
