Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 3. szám - Szőts Zoltán: Dr. Kiszler Gyuláné: 1848-49 Kölesden
68 Út Dunatát • 2002 szeptember Szőts Zoltán KISZLER GYULÁNÉ: 1848-49 KÖLESDEN A Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára a forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára forrásgyűjteményt adott ki Tolna megye 1848-1849-ben címmel dr. Dobos Gyula szerkesztésében. A levéltár-igazgató lektorálta azt a szerény külsejű, de ízléses megjelenésű és tartalmas kötetet, amely dr. Kiszler Gyuláné tanárnő szerzőségével és saját kiadásában jelent meg. Az „1848-49 Kölesden” 177 oldala a tolnai mezőváros múltjának dicsőséges napjairól, és a helyi ’48-as kultuszról szól. 78 oldalas tanulmányát gazdagon ellátta tudományos apparátussal, hiszen több mint 250 jegyzethivatkozása több mint 30 oldal terjedelmű - ami arra utal, hogy nemcsak pusztán az irodalom és a forrás megjelölésére korlátozódik, hanem öszszehasonlító-értékelő megjegyzésekben is bővelkedik - háromoldalas irodalomjegyzéke és 70 oldalas forrásközlése is mutatja, hogy a szerző alapos munkát végzett. A bevezető mértéktartóan értékeli a 305 házzal rendelkező település szerepét. A „kismegyeházá”-ban többször ülésezett a szabadságharc idején az Országos Nemzetőrségi Haditanács Tolna Megyei Állandó Bizottmánya. Itt állították a megye első köztéri szobrát Kossuth Lajos kormányzó emlékét megörökítve 1897- ben. A szoboravatón jelen lehetett Búzás István honvédőrmester, Nagy-Sándor József tábornok katonája, későbbi kölesdi tanító és Györki Lajos Klapka tábornok hadnagya a falu orvosa. Kettőjük sírja a helyiek ’48-as kegyeleti helye. Nem kevesebbet vállalt a szerző, mint „az önkényuralom éveiben agyonhallgatott, kényszersorozott, megfélelmített, megbüntetett 48-49-es (kölesdi) honvédek nevének összegyűjtését és megörökítéséé’. A megyei levéltár iratanyagának ismeretén túl két évtizedes kutatómunka eredménye az olyan családi iratok közlése, amelyek messze túlmutatnak a helytörténeti adalékokon, ilyen a „Komárom várából származó 1849 augusztusának eseményeit, a »komáromi napokat« dokumentáló nyomtatványok a Kellényi család irattárában találhatók Kölesden” irategyüttes. Kutatott a szerző a helyi református egyház irattárában és a pápai kollégium tudományos gyűjteményében és az egykorú sajtóban is. A helytörténetírás klasszikus metodikája és a jó tanár didaktikus megközelítése szerint Kiszler Gyuláné mindig az országos történelem legfontosabb eseményeinek fényében láttatja a helyi történéseket. A reformkori előzmények és a ’48- as tavaszi sorsfordító napok áramában Kölesd mezőváros lakói számára a legfontosabb kérdés a polgári átalakulásban a földkérdés, itt konkrétan a legelőelkülöní-
