Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 2. szám - Majdán János: Baross Gábor
Maidán Tános • Baross Gábor 79 Baross Tisza Kálmán miniszterelnök kifejezett kérése és ajánló levelének birtokában indul el első külföldi tanulmányútjára 1882 nyarán. Annak ellenére, hogy kiválóan beszélt már franciául és angolul is, 34 évesen lépte át először a Monarchia határát. Feladatául a német és a francia közigazgatási bíróságok tanulmányozását kapta, melyekről összefoglaló jelentést vártak tőle, hogy a hasonló hazai intézmények felállításakor hasznosíthassák a máshol szerzett tapasztalatokat. Bár a miniszterelnök kérte fel e tanulmányútra, a költségek egy részét fedezték csak állami pénzből, a többit magának kellett előteremtenie. Jellemező anyagi helyzetére, hogy a rossz időben megválasztott pénzátváltás olyan nagy veszteséget okozott Barossnak, hogy a tervezett angliai útját kénytelen volt törölni. A francia fővárosban szakmailag kiváló tapasztalatokat szerzett, mivel még az államtanács egyik ülésén is jelen volt. Amerre járt, mindenhol meglátogatta, és személyesen tanulmányozta a közigazgatási bíróságokat. A szüleinek írt levelekből ismert útvonala és benyomásait „Mindennap megújul bennem a sajnálkozás, hogy nem mentem Angliába. Inkább oda, ezerszer inkább, mint ezekbe az unalmas német városokba. ’’ - írta Drezdából Berlinről kifejezetten rossz véleményt írt apjának: „ne vágyódjék bekukkantani, nagyon csalódnék. Szép és erősen gyarapodó város, de van valami, ami unalmassá teszi és ez lakóinak véghetetlen egyszerűsége és ízléstelensége. Az a gőgös tudálékosság pedig amely a lateinereket jellemzi, egyenesen ki állhatatlan."10 Hazatérte után írásbeli jelentést tett a miniszterelnöknek, s ebben határozottan támogatta ezen intézmény itthoni kiépítését. Ekkor írta egyetlen elméleti jellegű cikkét a Nemzetgazdaság Szemle hasábjain, ahol ismertetett egy amerikai közigazgatási rendszerről írt művet, s ennek kapcsán fejtette ki nézetét a hazai közigazgatási szintekről. Barossnak nagyon tetszett az amerikai „népies kormányzás” és sok hasonlóságot talált a magyar önkormányzatisággal. Jónak és a további fejlesztések szempontjából követhető példának tartotta az amerikai módszert, miszerint bizonyos kérdésekben erős központi kormányzat működik, de a napi életet befolyásoló területeken általában a helyi döntések a fontosak és a meghatározóak. Ezt az elvet hangoztatta az 1883 tavaszán megindult középiskolákról szóló törvény vitájában is. A képviselőház közoktatási bizottságának elnökeként igen aktívan vett részt a Trefort Ágoston szakminiszter által beterjesztett törvényjavaslat előkészítésében. A középiskolákat mind a nemzetiségi politikusok, mind a magyar elit kulcsfontosságúnak tekintették, mivel ez az iskolatípus - származástól függetlenül - elérhető volt minden tehetséges fiatal számára. Egyúttal ez biztosi
