Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 2. szám - Majdán János: Baross Gábor
76 Úr Dunatái • 2002 [únius A Vágvölgyi Lapok cikkeit sokan olvasták, ugyan, de magát az újságot kevesen fizették elő, pedig évente csak hat forint volt az ára. Az első évfolyamot 178 előfizető rendelte meg és ebből következett, hogy veszteségessé vált az újság, Baross azonban ismertté tette magát az egész megyében, és a környező törvényhatóságoknál is. Bár a főispán és az alispán gyakran dohogott baráti körben a megjelent cikkek miatt, de a szorgalmas és jó felkészültségű hivatalnokot hivatalosan soha nem vonták felelőségre írásaiért. Sőt! Az 1874-es esztendő végén a megye főjegyzőjévé választották, s ekkortól már tisztes fizetést kapott. Ezzel egyidőben ideiglenesen kinevezték a megyei árvaszék elnökének, ami nagy megtiszteltetésnek számított, és egyúttal a legbizalmibb állások egyike volt. Baross négy esztendő leforgása alatt bebizonyította, hogy nagybátyja ajánlása alapján, a hagyományos családi kapcsolatrendszer segítségével került ugyan a közigazgatásba, de ott már saját tehetsége révén folytatta sikeresen pályáját. Az új esztendőben a lap szerkesztését átadta egyik barátjának, Baross ettől kezdve a hivatalon belül próbálta megvalósítani elképzeléseit. Kubicza Pál főispánnak kapóra jött az 1875 nyarára kiírt képviselői választás és a párt hivatalos jelöltjével szemben Baross Gábort támogatta a puchó-illavai kerületben, ahonnan 27 évesen egyhangú szavazással került be az éppen megalakult Szabadelvű Párt képviselőjeként a T. Házba. A magyar országgyűlés legfiatalabb képviselői közé tartozott, s emiatt a T. Ház körjegyzői tisztségét is betöltötte - három társával együtt. Ekkor került sor a már említett első beszédére, ahol Tisza Kálmán sietett a segítségére. Az első parlamenti ciklusban - a körjegyzőség mellett - tagként beválasztották a kérvényi, a közoktatási és a közgazdasági bizottságba is. A képviselői fizetés mellé ezzel szerzett további jövedelmet magának, hogy a családját tudja támogatni. Az első képviselőházi beszédének elmondása váratott magára, amiben része van a fiatal társak rendszeres folyosói ugratásának is. A magas növésű, széles vállú, barna bőrű fiatalembert a csipkelődő fiatal képviselő társak „tót szerecsen ” néven emlegették. Előbb egymás között, majd hamarosan nyíltan is ezen a néven hívták Barosst. Az első hozzászólása után a Képviselőházban sokáig hallgatott, a legközelebbi szereplésére a kiegyezés gazdasági szerződésnek megújítása körüli vitában került sor. A magyar kormány - élve törvény adta jogával - tízévente újratárgyalta a Béccsel kötött vámszerződét, s ennek során 1875. november 28-án fölmondta a vám és kereskedelmi uniót. Hosszú és nagyon éles vita vette kezdetét, melynek során Baross Gábor több alkalommal vett részt a munkálatokban. A Baross korosztályához tartozó képviselők természetesnek vették az Európa nagy részén elterjedt liberális gazdasági rendszert, az egyének és áruk szabad moz
