Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 2. szám - Majdán János: Baross Gábor
72 Úr Dunatát • 2002 túnius édesapja - Baross Antal - a korszaknak megfelelően különböző helyi hivatalokat vállalt, melyek közül a legmagasabb tisztség a járásbírói volt. Anyja szentmiklósi és óvári Pongrácz Natália, aki Gáboron kívül két leánnyal is megajándékozta a családot. A Baross gyerekek játszótársai a faluban élő parasztok csemetéi, akiktől anyanyelvi szinten elsajátították a szlovák nyelvet. A családi beszélgetések során Gábor gyakran hallott apja bírói ügyeiből részleteket, ami valószínűleg hozzájárult későbbi pályaválasztáshoz. A másik sokszor szóbekerült történet a jobbágyok felszabadítása volt. Baross Antal 1848 előtt lelkes híve a jobbágyvilág megszüntetésének és e tárgyban több nyilvános megszólalását ismerték a megyebeliek. A forradalom hozta változtatásokat azonban nehezen viselte, mivel a gyakorlatban ez a családi birtokot a felére csökkentette. Az apa által képviselt elv és az ennek következtében kialakult gyakorlat közötti ellentmondásról sűrűn esett szó a beszélgetésekben. A régit fenntartani nem lehetett, s a polgárosodás még a házasságkötésben is megmutatkozott. Gábor Mária nevű leánytestvére a közelben működő híres illavai fogház egyik felügyelőjéhez ment később férjhez. A család anyagi háttere nem tette lehetővé, hogy nevelőt fogadjanak a gyerekek mellé, s így az elemi első négy osztályából Gábor a helyi iskola tanítója előtt tett vizsgát. A fiút Lévára küldték gimnáziumba, ahonnan két tanév után átköltözött Győrbe. Új iskolát nemcsak Győr közelsége miatt választottak, hanem az első évek gyenge eredményeit próbálta a család megváltoztatni. Az akkor nagyon forgalmas városnak számító Győrben nem javult ugyan a bizonyítványa, de Baross egy pezsgő életű, lüktető várost ismert meg, ahol sokat és szívesen sétált. Gyakran megfordult a gabonát szállító burcsellások rakpartján, a tutajokban érkező fák kikötőjében, és nézte a különleges világot jelentő vasútállomás forgalmát. Családi döntésre a szigoráról híres esztergomi bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol továbbra is a közepes tanulók közé tartozott. Tanárai között ott volt Vaszary Kolos, a későbbi hercegprímás is. Az érettségi vizsgát különösebb gond nélkül, de közepes eredménnyel tette le, s ez megnyitotta előtte a továbbtanulás kapuját. A pesti egyetemre iratkozott be jogot hallgatni. Pályaválasztásában a már említett apai példa mellett a megyében élő köznemesi családok fiainak gyakorlata is közrejátszott. A rokonságban, az ismerősöknél azt tapasztalta, hogy a továbbtanulás egyet jelentett a jogászi pályával, s ő is ezt az utat választotta. Szerencséjére a pesti egyetemen folyó oktatás keretében akkor az ország egyik legszínvonalasabb jogi képzésében részesült. Egyetemi évei alatt zajlottak a kiegyezési tárgyalások, ülésezett a magyar országgyűlés. Az egész országban zajló nagy viták természetszerűen foglalkoztatták az egyetemistákat is, de ezeken Baross Gábor csak szemlélődőként vett részt. Ideje
