Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 2. szám - Majdán János: Baross Gábor
Matdán Tános • Baross Gábor 71 Majdan János BAROSS GÁBOR' A magyar politikai elit körében nemzedékváltás zajlott le az 1875 nyarán megtartott képviselőházi választások idején. A reformkori küzdelmekben, az 1848-1849-es forradalomban és szabadságharcban aktívan részt vállalt politikusok közül ekkorra már nagyon kevesen éltek, illetve kevesen vállaltak közszereplést. Az új összetételű képviselőházban 1876. február 16-án egy fiatal honatya jelentkezett első, ún. „szűzbeszéde” megtartására, amely egyúttal törvényjavaslat előterjesztése is volt: „Tisztelt ház! A midőn tisztem teljesítendő, e pillanatban e helyet elfoglalom, volna jogom, sőt volna kötelességem, hogy a központi bizottságjelentésével bemutatott e törvényjavaslatot a kegyeletes megemlékezés és a múlt megcáfolhatatlan tényeivel igazoljam. Ámde t. ház, meggyőződésem az, hogy egy olyan törvényjavaslat, a melylyel a t. ház karöltve a történelemmel Deák Ferenc emlékezetét megörökíteni és érdemeit törvényeink ércztáblájára vésni fogja: Magyarország törvényhozó testületében egyáltalán indoklásra nem szorul,2- mondta a szónok. A javaslat beterjesztője megkövültén hallgatta a szólásra emelkedett ellenzéki politikust, aki kétségbe vonta Deák Ferenc munkásságának maradandó mivoltát és fölöslegesnek tartotta nevének jegyzőkönyvbe rögzített megörökítését. A döbbenten ülő előterjesztő helyett Tisza Kálmán miniszterelnök ismételte meg a javaslatot, melyet a képviselők többsége megszavazott. A T. Ház padjában a meglepetéstől percekig csendben üldögélő képviselőt Baross Gábornak hívták.3 A születési időpontja jelezte, hogy a fiatal képviselők közé tartozik: 1848. június 6-án látta meg a napvilágot. Családja a túlnyomórészt szlovák ajkúak lakta Trencsén megyében élt, birtokuk a Vág folyótól keletre eső Pruzsinán volt. Baross Gábor születése táján a Fényes Elek által felvett adatok szerint: „Pruzsina tótfalu Trencsén vármegyében, Domanishoz délre egy fertályra, erdős hegyek között. Számlál az irtásokkal együtt 952 kath, 31 zsidó lak. Van egy katholikus paroch. temploma, melly előtt még egy másik kápolna álla, synagógája, rétje felette kevés, de erdeje szép. F(öldes). u(ra). többen. Ut(olsó) p(osta). Trencsén.'* A család köznemesi származású és a „bellusi” előnév a Vág völgyében fekvő közeli mezővároshoz köti. A Trencsén megye északi részén élő famíliából Baross Gábor
