Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 2. szám - Simon László: A szekszárdi Balassa János Kórház

Dr. Simon László • A szekszárdi Balassa János Kórház

61

időkben, most - már nyugati szinteken is - megfelelő, szakmailag egyenértékű vezetője a gasztroenterológiai laboratóriumnak, jószemű munkatárs. Gobelin - képeket is tud készíteni, persze ez csak hab a tortán. Magyar Mária, ZsolnaiJánosné, Läufer Tiborné - ők a Jolly Jokereink. Bevethetők mindenütt, megtesznek mindent, sokat elviselnek a nyomorult körülmények között is.

Azután j ött egy csomó fiatal nővérke. A standard létszámhoz képest túl hoszszú a lista, de nem Ők tehetnek elsősorban a - néha az elkötelezett munkát is gátoló - fokozott cserélődésről. Ezeket az embereket az „új” társadalom ugyanúgy kizsigereli, mint az előző. A nagyrészt politikai hátsó szándékokkal kreált és vezérelt verseny-szférával összehasonlítva éhbérért végzik felelősségteljes és egyáltalán nem megbecsült áldozatos munkájukat. Közülük sokhoz fűznek a munka során rögzült személyes élmények, sokuknak viszont a nevét sem sikerült a mindennapi munkában elhalványuló külsőhöz személyesen is memorizálni. Többet érdemelnének ennél, de csak annyit tudok tenni, hogy - nem időrendben és nem teljesítményük értékelésével legalább ideírom a nevüket, nagyon szerény megbecsüléseképpen az ápolás szolgálóinak: Török Márti, Boda Erika, Sitkéi Anikó, Illés Angéla, Hirt Monika, Nicki Zsuzsi, Mód Margit, Nagy Piroska, Tóth Anikó, Günter Ágnes, Latosinszki Edit, Luft Henrietta, Pruzsenszki Ágnes, Trick Henrietta, Szalai Borbála, Jakab Csilla, Szó'ts Beáta, Vecsei Mária, Bognár Szilvia, JaninéKovács M., Müller Erika, Molnáráé Benedek M., Szabó Zoltánné, Orsósné Domokos R., Vargity Anikó, Varga Józsefné, Litavai Kornélia, Alföldi Andrea, Bogdán Ágnes, Szabadi Györgyné, Nagy Sándorné. Köszönni kellene nekik, szépen, a magunk és a betegek nevében, és adni is sok mindent, amíg élvezni tudják. Talán egy egészségesebb, megértőbb, és ezért boldogabb társadalom majd megteheti. Hiba minden, bármilyen politikai hangolású vezetés részéről, ha nem látja át az ápolás fontosságát, vagy ha ezt csak adminisztratív jellegű túlkapásokkal próbálja hangsúlyozottá tenni. Egy klinikai osztály valódi értékét a közös munkával magas szakmai szintre felemelt, és akkor már ennek megfelelően dotált és érzékeltetett asszisztencia adja meg. Amíg ez nem létezik, csak a frusztráció lehet mindennapos.

Vannak persze lelkesítő eredmények is. Az aktív klinikai gasztroenterológia legfontosabb részévé az 1970-es évektől a diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat egyaránt könnyebbé és pontosabbá tévő gasztrointesztinális endoszkópia vált. Az a gasztroenterológiai endoszkópia, amely Szekszárdon 1975-ben már elképesztő körülmények között folyamatosan működött, és egy percre sem állt le azóta sem, e sorok írásának pillanatáig. Hogy milyen áron, azt nem írhatom le. A nyomdafesték nem tűrné. Inkább két anekdota. Medgyes Árpád és - a sokunk által