Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 2. szám - Málik Zsuzsa: Babits Mihály: Az angyal
54 Út Dunatát ■ 2002 rúmus A Babits Mihály összes novelláiban megjelent szöveg és a kézirat eltérései Leginkább a helyesírás és az írásjelek tekintetében különbözik a kézirat a végleges változattól. Ugyan teljes kifejezések átalakítására is találhatunk példát (a nagy szürkeségben helyett a nagy világmindenségben; alig voltak a tájon helyett alig látszottak itt közel), ám ezek száma nem jelentős. A kézirat helyesírási hibáit általában javítja (főkigyüremlés, túl, sűrű), ám előfordul, hogy a helyes alakot is módosítja, így került be például a kötetbe a tűnődött kifejezés. Eltérést találhatunk a kis- és nagybetűk használatában: a kéziratban az Űrbe, Folyót, Ember írásmóddal találkozhatunk. Egy érdekes ellentmondást is felfedezhetünk: a felszállhatna kifejezést fölszállhatna alakkal cseréli, viszont a fölülről szót nem hagyja meg ebben a formában (felülrőllesz helyette), tehát, ahogy azt a kéziratnál is megfigyelhettük, nem törekszik kizárólag afel, illetve a_/o/szócska használatára. A NOVELLA SZÖVEGÉNEK ALAKULÁSA A Babits Mihály összes novellái kötet kivételével az összes kiadás az ijj alakot használja, így ezt nem jelzem minden esetben külön-külön. Pesti Napló Az itt megjelent elbeszélés már inkább hasonlít a szerző életében utoljára megjelent kiadás szövegéhez, mint a kézirathoz, így valószínűleg létezett egy olyan gép- vagy kézirat, amely a változtatásokat már tartalmazta. A később módosítottak közül csak az alábbi kifejezések követik a kézzel írt szöveget: testet, amelyet; ormányosokat; rebbenések minden lépésnél, pettyezte tovább a vizeket. Egy érdekes írásmódra is láthatunk példát: angyalészszel. A torony árnyéka Az egyetlen eltérés egy sajtóhiba: egyhelyben. Babits Mihály összes novellái Az előzőhöz képest az alábbi kifejezések eltérése jelentős: íj; afatörzsön kifejezés helyett a fatörzsre ülve alakot használja. A Karácsonyi Madonna kötetben szereplő novellák szövegét az író szinte minden új kiadás előtt módosította, így egy-egy mondatban mindig újabb és újabb kifejezések bukkannak fel. A legjelentősebb eltéréseket az 1938-as kötet tartalmazza, itt egész mondatok átírására is találhatunk példát. A most vizsgált elbeszélés segítségével Babits ilyen jellegű munkájába nyerhettünk egy kis betekintést.
