Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 1. szám - Sághy Miklós: Szemle: "Rivall a rádióban az újmagyar dal"
Sághy Miklós • Szemle 63 je pedig arról számol be, hogy: „megláttam Istent önmagámban. / Ott fetrengett az ösztönök porában”. Vagyis a modernség ég és föld közt közvetítő prófétai költő pozíciója úgy alakul át Orbán János Dénes lírai világában, hogy annak két (vagy három?) összetevős volta lényegében egyneműsödik. Ugyanis mi a költő mint lírai alany által közvetítődik az nem egy tőle független autoritás üzeneteként, hanem egy belső hang megszólalásaként érhető tetten: Ki hordom őt az ösztönök porában, S tudom: csak félelem Es csak, csak önmagam van. Orbán János Dénes tehát mintha úgy közelítene a modernség vátesz-költő felfogásához, mint egy jó freudista: a prófétai szerepvállalásról szóló szövegek mélyére néz, s ily módon a mögöttes mozgatórugókat (félelem, vágy stb.) próbálja meg a felszíni (felettes) beszédmód tárgyává tenni. Ám hogyha az isteni sugallat forrását a nyelvbe mint tudatosba helyezi, akkor ezzel egyúttal a hagyományosan vett prófétai beszédmód lehetőségét is megkérdőjelezi, hiszen ez esetben a sugallatot adó égi nyelv és a sugallatot közvetítő költői nyelv egy és ugyanaz lesz, azaz: nincs többé az „égi zsargon”, melynek (vers)mértékéért könyörögni („segíts szavadra lelnem”) érdemes volna, kivéve persze az irónia indirekt lírai aktusán keresztül. A SZERELMIVERS-CSALÓ A mások versét saját lírájának tárgyává tevő poétikai gesztusát Orbán János Dénes a Felejtsük el, Darling című versében a szerelmi költészeti hagyományokra alkalmazza. Apollinaire, Kármán, Nagy László, Eminescu műveit megidézve helyezkedik egy olyan költői metapozícióba, melyből együtt képes láttatni a szerelmek és a szerelmeket megéneklő versek széles folyóját. Azaz a saját szerelmeit egy lírai hagyomány („szerelmeink”) „idő”-folyamának (néha görbe) tükrében szemléli: szeretni csak úgy tudhatok, miként (derekabb) őseim; legfeljebb újraírhatom, ahogyan áll a verscsaló a hídon, és a híd alatt fut az idő s a szerelem - folyóvá dagadt két patak.