Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 3. szám - Sarkady Sándor: Régi kínai költők
90 Úr Dunatát • 2001 szeptember Fáj a kikeleti szél, Vig öröme őszi búra vál. Frigyünk a sors kettétépte... Oh, be kár, oh, be fáj! Új tavasz hiába hív, Párjáért jajong a szív, Könny áztatja zsebkendőm naponta... Barackvirág szirma hull, Közénk sós Könny-tó nyomul -, Templomunk is, mondd, mi végre áll? Jegygyűrűdet visszaküldtem... Oh, be kár, oh, be fáj! Jegyzetek Wei Yingwu (i. u. 737-789?), a Tang-kori főváros, Changan (ma Xian) szülötte. Apja hivatalnok volt. A fiatalon kicsapongó életet élő költő később tartományi kormányzó lett. Sok finom árnyalatú tájverset írt. „Szilvafái” nem azonosak a nálunk ismert szilvafákkal. A Nyugat-Kína hegyeiben őshonos díszcserje (Prunus mume) Kínában rendkívül kedvelt növény, cserépben is megmarad, csodálatos törpefákat nevelnekbelőle. Költők gyakori verstémája. Wang Wei (i. u. 701-761), Tang-kori költő, festő, zenész. Már gyermekkorában verselt. 721-től több féle hivatalt vállalt. Versei, képei a hegyek és vizek ábrázolásával tűnnek ki. Versei képszerűek, képei költőiek. LiBai (i. u. 701-762), A Tang-kor és a kínai irodalom egyik legnagyobb költője. Vándoréletet élt, taoista elveket követett. Egyik pártfogója beajánlja az udvarnál, a Hanlin (Császári) Akadémia tagja lesz, de mint kegyvesztettet hamarosan száműzik. Ettől kezdve szinte állandóan úton van, útját versek sokasága őrzi; a bort, a mámort dicsőíti, taoista remeteéletet él, az életelixírt szeretné felfedezni. Többször nősült, de magára maradottan hal meg az anhui-tartományi Dangdu járásban. Szerelmes kesergője, a Dal az Emei-hegyi holdról című verse is vándorútjainak egyik emléke. Az Emei-hegy Sichuan-tartomány több mint 3000 méter magas buddhista szent hegye. A Ping-folyó ajangce egyik, a hegytől még nem túl messze lévő oldalága. A négysoros vers azonban nagy távolságokat von össze: a köüvetkező sor „Három szors”-a már a Jangce híres hármas szurdokvölgye, Yüzhou pedig (a mai Csungking) a Három Szoros fölötti sichuani nagyváros. Zhangjiuling(i. u. 678-740), a mai Guangdong-tartomány, Qüjiang szülötte. ATang-korban (i. u. 618-907) élt, miniszteri hivatalokat töltött be Xüan Zong császár korában. Hagyománytisztelő költő volt. Lu You( 1125-1210) A Shaoxin-járás volta szülőföldje. Felmenői tudós, művelt emberek, ő azonban állami vizsgát soha nem tett, ezért csak vidéki, kis hivatalokat tölthetettbe. Idősebb korában szülőföldjére vonult vissza. A Song-kor (960-1279) nagy hazafias költőjeként tartják számon. Életműve több mint 9300 költeményre rúg. A „Főnix a hajtűn” dallamára című verse a Tang-korban alakult, de a Song-korban kiteljesedett új versforma, a „ci” (dalvers) egy szép darabja. A „ci”-ben a forma a népdalé, a tartalom a költő által megélt élmény. Ez a vers Lu You életének egy különösen fájdalmas pillanatát rögzíti: anyja kívánságára el kellett válnia szeretett első feleségétől.
