Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 3. szám - Tarjányi Béla: A Biblia fordítása
44 Út Dunatát • 2001 szeptember eredeti héber szövegtől. Ezt természetesen képtelenség volt teljes mértékben megvalósítani, és nem is születhetett így igazi fordítás. Ez a kezdeményezés már annak a jele volt, hogy a zsidóság igyekszik elzárkózni a görög fogalom- és szellemvilágtól. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy a Tóra (Mózes öt könyve) lefordítása görögre milyen nagy horderejű vallás- és szellemtörténeti esemény volt: az első nagy kísérlet arra, hogy valamely nyelv korlátáit áttörve ilyen jelentős szellemi alkotást egy másik nyelven hozzáférhetővé tegyenek (eltekintve néhány ósumér himnusz babiloni fordításától). A Biblia fogalmainak helyét meg kellett találni a görög fogalmi világban, ezzel azok természetesen új megvilágításba is kerültek. Ugyanakkor mindazok, akik a Bibliát görögül olvasták, teljesen új fogalomvilággal gazdagodtak. Ezt a lépést persze nagy mértékben előkészítette már a Nyugat és Kelet találkozása a hellénizmusban. A Hetvenes fordítás elkészülte és térnyerése óta - a kereszténység megjelenése és terjedése következtében - az emberi kultúrtörténet állandó, kiemelkedő eleme a bibliafordítások készítése. Az elmúlt 20 század során ez a folyamat a következő szakaszokra osztható: 1. a görög nyelvismeretének és használatának háttérbe szorulásával elkészültek és a Hetvenes fordítás helyébe léptek Keleten a szír, örmény, kopt stb. fordítások, Nyugaton a latin fordítások, mindenekelőtt a Szent Jeromos munkássága nyomán létrejött Vulgáta latin fordítás (2.-4. század). 2. Miután az Újkorban a humanizmus és a reformáció a Biblia eredeti szövegeire irányította a figyelmet, sorban készültek a további, ún. népnyelvi fordítások (16.-18. század), ekkor még elsősorban természetesen csak az európai népek nyelvén (angol, német, francia, olasz, magyar, lengyel, orosz, olasz, spanyol stb.). 3. A 19. és 20. században az új lehetőségek és a keresztény hittérítők fáradozása nyomán további sok száz nyelven olvashatóvá vált a Biblia, olyannyira, hogy ma az emberiség által beszélt mintegy 5.000 nyelv közül csak azokra nincs még lefordítva a Biblia (legalább részben), amelyet nem beszélnek többen kb. 50-100.000-nél. Mindezek ismeretében aligha kétséges, hogy a (mű)fordítások történetében kiemelt helye van a szentírásfordításoknak. A Biblia fordítása sok tekintetben egyedülálló, minden más fordítói tevékenységtől különböző feladat, mert a fordítás során sajátos követelményeknek kell eleget tenni. A Bibliát általában nem puszta irodalmi, kulturális, tudományos vagy történeti érdeklődésből fordítják le, hanem hívő emberek készítik a fordítást, vallásos céllal. A Biblia ugyanis azok számára, akik lefordítják, egyedülálló és szent irat, Isten üzenete az emberek számára, mai szóhasználattal élve: a hívő közösségek Istentől adott „működési szabályzata”, „intézményfejlesztési terve”, al
