Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - V. Gilbert Edit: Szofja és Ruszlán
Véres szivemre szomorún A könnyek hullnak, hullnak. (A könnyek asszonya) íme, az első Léda-vers. Mert Adél nevéből - a családi hagyomány újraélesztésével - nemsokára megszületett a görög mitológiából már ismert Léda. Az új érzelem új versét Ady még bele tudta tenni Még egyszer című kötetébe is. Az első példánnyal szaladt is a Budapesten időző asszony után, hogy azzal bókoljon, amiben a legnagyobbra hivatott - a költészettel. És meghallgatásra talált. A Párizsba viszszautazó hölgyet Bécsig kísérte. A majd harmincas éveit számlálni kezdő Ady magánéletének is változatlan középpontja: Léda. Ezer szállal kötődtek egymáshoz. Újabb kötelék: leendő gyermekük. A költő avval az izgatott boldog tudattal érkezett haza 1907 júniusában Párizsból, hogy az asszony kettejük magzatát hordja a szíve alatt. Léda „arcán, fején az a glória ragyogott, amelyet a madonnák feje köré szoktak festeni a régi festők” - ahogy egyik elbeszélésében írta egy másállapotos asszonyalakról (Kis Titi anyasága). Diósyné Nagyváradon várta a szülés óráit. A költőt az újságírórobot Pesthez kötötte, de amikor csak tehette, rohanvást vonatra szállt. Máskor főszerkesztője, Vészi József dunavarsányi nyaralójában kötött ki, megnyugodni. Léda asszony 1907. augusztus végén halott leánygyermeket hozott a világra. Noha Léda és Ady általában több száz kilométerre éltek egymástól, viszonylag sűrűn voltak együtt. Kapcsolatuk nyolc évig és nyolc hónapig tartott, kiszámították, hogy ennek körülbelül a fele, tehát négy esztendő a közösen töltött idő. Olykor fél Európát is végigrohanták, hogy találkozhassanak éppen Nagyváradon, Bécsben, Párizsban, Budapesten, Zürichben, Velencében vagy Münchenben... A távolság egymás felé hajtotta őket. Az együttlét pedig mindinkább szétválasztotta kettőjüket. Pesten történt 1912 tavaszán, Ady fenyegetőzve csapta rá az ajtót Lédára, s a fenyegetést ezúttal be is váltotta. Törjön százegyszer százszor-tört varázs: Hát elhocsátlak még egyszer, utólszor, Ha hitted, hogy még mindig tartalak S hitted, hogy kell még elhocsáttatás. Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját. 6
