Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Kolta László: Lotz László bonyhádi diákévei(1923-1931)
Kolta László • Lotz János bonyhádi diákévei 61 tudásvágya kitartó szorgalommal párosult. A tankönyvi ismereteket magánszorgalommal kiegészítette (pl. a gimnáziumból kiszorult ógörög nyelvet tanulta), olvasással bővítette. Diákként és tudósként hirdette: „Az ember csak aztfelejti el, amit rosszul tanult meg." Emberi tulajdonságaira az osztálytársak visszaemlékezései derítenek fényt: „melegszívű, segítőkész, jókedélyűigaz barát, - mindenkinek segített a tanulásban, aki erre megkérte.” Szerette a játékot, érdekelte a labdarúgás, a sakkozásban mindenkit legyőzött. Lelkes cserkész volt, a csapatszellem jó közösségi pajtássá formálta (a gimnázium II. Rákóczi Ferenc cserkészcsapata 1933-ban a gödöllői cserkész-világtalálkozóra Lotz Jánost meghívta a bonyhádiak táborába, s segédtisztként tolmácsszolgálatot teljesített). 1931 május-júniusában 43 fiú és 4 leány-magántanuló érettségizett Bonyhádon. Az elnöki teendőket Dr. Mauritz Béla egyetemi tanár és Müller Róbert esperes látta el. A magyar irodalomból az írásbelin a „Tompa Mihály, mint a nemzet vigasztalója" című feladatot Lotz János kiemelkedően oldotta meg. Érettségi bizonyítványában az érettségi tantárgyak tanév végi, írásbeli és szóbeli osztályzatai jelesek; az érettségi vizsgán nem szereplő tantárgyak úgynevezett záró érdemjegyei kivétel nélkül jelesek. Az érettségizettek anyakönyvében Lotz János nevénél öszszesen huszonöt jeles érdemjegy található. A végeredmény: „erkölcsi magaviseleté példás - jelesen megfelelvén, érett.” A TEHETSÉG KIBONTAKOZÁSÁNAK FONTOS SZÍNHELYE AZ ÖNKÉPZŐKÖR A bonyhádi gimnázium Petőfi Sándor Önképzőköre 1928-ban már két évtizedes múltra tekinthetett vissza. E diákközösség legértékesebb vonása a demokratikus szellem. Az évenkénti többjelölésű választások, a tisztségviselők beszámoltatása, a gyűlések műsorszámait követő nyílt viták, a vélemények és érvelések ütköztetése, a produkció minősítését (érdemkönyvi dicséret - dicséret - méltánylás - elfogadás - elvetés) eldöntő szavazások mind-mind az életre nevelték a tagokat. Az önképzőkörben hullámzott a színvonal, a műsor szerkezete „megállt a XIX. századdal’. A „dohos szagá” szemléleten két egymást követő ifjúsági elnök igyekezett változtatni: Gál István már az 1929-30. tanévben programjául tűzte „az új magyar irodalom ismertetését, a népi kultúra népszerűsítését”. Lotz János elnöksége idején a világirodalmi tájékozódást fokozták, továbbá a természettudományi témákkal bővítették az önképzőköri munkát. Lotz ötödikes diákként 1927 szeptemberében lett önképzőköri tag. A köri le
