Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Borhidi Attila: Hogyan gazdálkodnak a növényi társadalmak?
20 Úr Dunatát • 2000 december tizedekben. Három csoportját különböztetjük meg, amelyek összesen 361 fajt tesznek ki, a flóra 13.8 %-át. 1. A betelepített növények (I) valamely gazdaságilag fontos haszon- vagy dísznövény mesterséges betelepítésével kerültek a flórába. Ezek a flóra külföldi szakértői és vendégmunkásai, amelyektől a humán társadalom valamilyen hasznot remélt. Ezek egy része a kultúrából, vagyis szerződött munkahelyéről kiszabadulva önálló vállalkozóvá, azaz terhes, agresszív gyommá válhat, amelynek leküzdése nemegyszer megoldhatatlan feladattá válik az emberi társadalom számára. 2. A behurcolt növények (A) a növényi társadalomban az illegális bevándorlóknak felelnek meg. Ezek eredetileg nem szerepeltek a növényi társadalmakban, és nem is határozott céllal kerültek a hazai termelési és társadalmi rendszerekbe. Egy idő után meghonosodva állampolgári jogokat szereznek, majd igénytelenségük, nagyobb versenyképességük és/vagy szaporaságuk következtében képesek a források egy részét elhódítani a honos növényfajok elől. 3. Külön kell foglalkoznunk az egyre nagyobb számmal jelentkező és egyre veszélyesebben terjeszkedő idegen kompetítorokkal (AC), amelyek a külföldi vállalkozók kategóráját testesítik meg a növények társadalmában. Ezek akkor jutnak szóhoz, ha pl. a hazai vállalkozókat, befektetőket az ember megzavarja a tápanyag (bankkölcsön) felvételében, s ezalatt az idegen befektető versenymentes környezetben - mintegy vámszabad területen - időegység alatt több szerves anyagot termelve előbb behozhatatlan előnyt szerez, majd később teljesen kiszorítja a hazai vállalkozókat. Végül az egész területet elfoglalva, a maga képére formálja az egész társadalmat. Bár ez a szöveg nagyon politikainak tűnik, ne felejtsük el, hogy a társadalomról szóló szövegek mindig politikaiak is, ha aktuális kérdéseket érintenek. Bizony, gyakorlatilag ez a folyamat zajlik le, amikor a telepített akácos kiszorítja a szomszédos alföldi homoki tölgyest vagy a dombvidéki szurdokerdőt; ha a japánkeserűfű elfoglalja a patakpartokat, ha az aranyvessző megakadályozza az égerligetek felújulását, vagy ha a parlagfű elfoglalja a kukoricaföldet és az útszéli mezsgyéket. Ezek a vállalkozók gyakran összeházasodnak a siker érdekében. A japánkeserűfűnek pl. két faja hurcolódott be az országba, az egyik Japánból, a másik Koreából. Ezek Európában egymásra találva egy hibridet hoztak létre, a cseh japánkeserűfüvet, amely agresszivitásban messze felülmúlja a kedves szülőket. E fajok száma a hazai flórában ma mindössze 32 faj, a flóra 1.2 %-a, túlnyomórészt amerikai származású (nagyvállalkozó), kisebb számban kelet-ázsiai eredetű faj (kis tigrisek), gazdasági kártételük, azonban százalékos arányuknál nagyságrendekkel nagyobb.
