Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Borhidi Attila: Hogyan gazdálkodnak a növényi társadalmak?
Borhidi Attila • Hogyan gazdálkodnak a növényi társadalmak? 21 Hogyan működik? Miután átestünk a társadalmi csoportok bemutatásán, a következő kérdés az, hogy miként működik ez a társadalom? Erről meglehetősen sokat tudunk, mert amikor a 60-as évek elején a humán társadalom ráébredt a növekedés véges határainak szomorú - bár cseppet sem váratlan - fényére, és kérdésessé vált, hogy a Föld hány milliárd embert tud eltartani, egyszerre fontossá vált, hogy megtudjuk: mennyi szerves anyagot produkálnak a növényi társadalmak? A 60-as évek második felében induló Nemzetközi Biológiai Program keretében a világ biológusai és ökológusai éveken át biomasszát mértek, a különböző tápelemek és szerkezeti anyagok vándorlását, körforgását mérték, amelyekből nagyszerű modellek születtek. Pontos anyag-mérlegek készültek a főbb erdőalkotó fák törzsébe, ágaiba, leveleibe, gyökérzetébe beépülő Ca-ról, Mg-ról, foszforról, nitrogénről, kénről, és ugyanezen anyagoknak a talajban maradó hányadáról. Ezeket nyugodtan tekinthetjük a növényi társadalmak termelési modelljeinek, bár még nem gazdasági modellek. Azért nem gazdaságiak, mert megmaradnak a Ca, Mg foszfor szintjén, s ez olyan, mintha egy ország termelését az előállított autóbuszok számával, a termelt búza, kukorica tonnáival fejeznénk ki és nem GDP- ben, ahogyan ez ma szokás. Ezenkívül tudjuk azt is, - nem utolsó sorban a saját kárunkon - hogy a termelt javak mennyisége még nem jellemzi egy társadalom működését, mert a termelés gazdaságossága a döntő. Ha megvizsgáljuk, hogy az élővilág egyetemes fejlődésének mozgatórugóit, pl. hogy mi a növényvilág több milliárd éves evolúciójának vezérlő elve, azt találjuk: hogy ez nem más, mint az, hogy az élővilág két legfontosabb funkciójának, a lét- ésfajfenntartásnak minél hatékonyabban és minél gazdaságosabban kellvégbemennie. Ezt igen világosan láthatjuk ha összehasonlítjuk, hogy egy primitív kétszikű virág, - mondjuk a tündérrózsa - virágjának sok porzójából és sok magházában ülő egyegy magkezdeményéből kevesebb mag fejlődik, mint a fejlődés csúcsát képviselő orchidea virágban, ahol az egyetlen porzó által megtermékenyített egyetlen magházban több ezer mag keletkezik. Gazdaságosság és hatékonyság. Ha ma a társadalomban bármely tevékenységet véleményezni kell, ezt a két dolgot vizsgálják: hatékonyság és gazdaságosság. Vizsgáljuk meg tehát, hogy a növényi társadalmak működésében hogyan érvényesülnek a gazdálkodás elvei. Ennek bemutatására Duvigneaud 1968-as klasszikus
