Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 3. szám - Sipos Lajos: A Timár Virgil fia keletkezéstörténete
Sípos Lajos • A Tímár Virgil fia keletkezéstörténete 51 Jegyzetek 1. A Tímár Virgil fia 1937-es kiadásában olvasható a szerző (a hónapokban nyilvánvalóan téves) emlékezése arról, hogy a mű „1919 elején” keletkezett. Az 1927-es Indiszkréció-vitában, a Nyugatban Babits ezt az időmegjelölést szőkébbre vonta: itt arról beszélt, hogy a regény „a kommün alatt készült”. 2. Kedves Csinszka! Drága Mis!Babits és Csinszka levelezése 1919-1920, összáll., a szöveget gond., a jegyzeteket és az utószót írta Nemeskéri Erika, Pesti Szalon Kiadó 1994, 70-71. 3. Vö.: Régi friss regeleim, A régi kert, Reggel 4. Rába György, Babits Mihály költészete, Szépirodalmi Kiadó, 1981, 516. 5. A Szálló nap után a Vasárnapi Újságban jelent meg 1919. június 8-án, a Szíttál-e lassú mérgeket, melyből az idézetek valók, júliusban készült. 6. Babits Mihály, A gólyakalifa, s.a.r. Éder Zoltán, Kártyavár, s.a.r. Baibts Kutatócsoport, História Litteraria Alapítvány - Korona Kiadó, Bp., 1974, 448-456, 547-567. 7. fitt ahalkéskomoly beszédideje". Interjúk, nyilatkozatok, vallomások, szerk. Téglásjános, Pauz-Westermann Kiadó, Celldömölk, 1997, 209. 8. Babits előzetes félelmét a Nyugatban volt 1921 -es megjelenést követő első kritikák igazolták. A Bangha Béla és Czapik Gyula szerkesztésében megjelenő Magyar Kultúníban, az - önminősítése szerinti - „konzetvatív katolikus tudományos és társadalmi szemlédben Nagy Péter 1921. szept. 5-én Babitsot a „zsidó-liberális ideológia” kiszolgálójaként emlegette, aki a regényben „istenhozzádot [mond] vallásnak, nemzetnek, hazának, európaiságnak, rendnek, kultúrának, intézménynek, múltnak”, Raab Andor pedig, a Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület lapjában, az Egyenlőségben arról cikkezett, hogy a Tímár Virgilfiában a „zsidók által irányított szabadgondolkodás és a katolikus klerikalizmus harca jelentkezett”. 1922-ben, a bírálatok egy részében, ismételten visszatért a zsidó-keresztény rivalizálás gondolata. 9. Ez a részlet a harmadik fejezet eleje, az a passzus, melyben Vitányi Vilmos megjelenik. Feltűnő, hogy ez a részlet gyakorlatilag semmiben nem különbözik a regény „végleges” szövegétől (vö. Babits Mihály, A gólyakalifa, Kártyavár, Tímár Virgil fia, Elza pilóta, szerk., jegyz. Belia György, Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1982, 428-432. 10. Téglás, I.m. 179. 11. 1919-ben Babits a szöveget (legalább) három példányban gépelte le. Az első példány jól felismerhető, erős rajzolatú, fekete színű betűkkel olvasható, a második halvány fekete betűkkel, a harmadik lila indigós átírással készült el. 12. Ilyen típusú feljegyzések olvashatók Szabó Ervin 1916 végén, 1917 elején küldött iratának, a Társadalomtudományok Szabad Iskolájának levelén, az üresen hagyott részeken (OSZK Fond II1/163/1, 1902/100): „Ez olvasmányoka tanári kar előtt”, „kút a St[irlig] ház udvarán” „Alex. Kát. és Sienai Katalin szobája”, Jubileum. Tervek” stb. 13. Babits korában még nem volt normatív helyesírás, egymással ellentétes alakok is előfordulhattak ugyanabban a szövegben. Az író, akinek helyesírási elvei és helyesírása folyamatosan változott, a különböző kiadásokban jelentősen módosított a szövegek írásképén. Itt minden Babitstól származó idézet az eredeti helyesírás szerint szerepel.
