Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 3. szám - Sipos Lajos: A Timár Virgil fia keletkezéstörténete
48 Úr Dunatát • 2000. szeptember A Tímár Virgil fiának ránk maradt szövege ennek következtében nem klasszikus értelemben vett kézirat, nem egységes, homogén szöveg, hanem olyan, egymás mellett és egymás után keletkezett szövegegyüttes, melyből rekonstruálható a keletkezés folyamata. Ebbe a szövegegyüttesbe beletartoznak a megőrzött feljegyzések;12 ők alkotják az előszövegtt; a szöveget magát az MTA Kézirattárában található, 25,5x15 cm-es lapokon - kilenc oldalt nem számítva - folyamatos gépírással, gép- és kézírással lejegyzett regényszöveg adja (betoldásokkal, javításokkal, néhol a legelső gépiratból származó, leragasztott szövegelemekkel). Ez a kézirattömeg, mely Szabó Lőrinc özvegyétől került 1970-ben a Kézirattárba, az őrző helyen, a lapok jobb alsó sarkában, kis alakú, kéziratos bejegyzéssel, 1-114. oldalszám-jelölést kapott. A könyvtári számozás mellett az oldalak tetején, középre zárva, a szöveggel megegyező, Babitstól származó, gépírásos (két helyen kézírásos) számok is olvashatók; néhány oldal van, főként csíkokban vágott szöveg-elemekkel, esetenként a szerző betoldásával, melyeken csak a kézirattári oldalszám olvasható; és vannak duplumok is; a Kézirattár ezeket is folyamatos sorszámmal jelölte. A teljes anyag, melynek jelzete MS 4698/68, a következő oldalszám-bejegyzéssel szerepel, elől hozva a kézirattári, zárójelben pedig a Babits Mihálytól származó jelölést vagy a jelölés hiányának regisztrációját: 1-20 (1-20), 21-26(13-19), 27-28, duplum (19-20), 29-40(23-34), 41(35), 42-46(30-40), 47-65(47-65), 66-67(39-40), 68-69(42- 43), 70(34), 71-73 (35-37), 74-75 (39-40), 76 (46), 77, duplum (46), 78-79 (47-48), 80 (sorszám nélkül), 81 (42), 82-85 (45-48), 86, duplum (12), 87 (12), 88 (12), 89-92 (12-15), 93 (16), 94 (sorszám nélkül), 95-96 (sorszám nélkül), 97 (39), 98 (a Kézirattárban már nem található, mindezt ottani beírással regisztráló, hiányzó oldal), 99-101 (sorszám nélkül), 102(40), 103-105 (sorszám nélkül), 106-107(41,44), 108- 114 (sorszám nélkül). Ebben a szöveghalmazban, amint ez az írótól származó oldalszámokból is pontosan kivehető, több szövegréteg található. Az első, az 1919-es ősszöveg. Ez, a regény rövidebb (és hiányos) változata, az 1-20. és a 36-40. és a 47- 65. kézirattári oldalon olvasható (ennek a három részletnek - kiteljesedett formában - az 1982-es kiadásban a 383-408., a 419-428. és 434-457. oldal felel meg). A belső tagolással nem rendelkező ősszöveg első felében, a kézirattári 1-20. oldalon Timár Virgil és a sóti rendház belső élete lényegében a végleges változat szerint való. Timár és a Stirling-házban lakó Vágner Linával való első találkozás azonban lényegesen rövidebb: itt nem kerül sor az anya és a paptanár párbeszédére, nem tárul fel az asszony előélete, nem kerül szóba Vágner Pista apja és a neki elküldött levél; a második találkozáskor a szerzetes és a haldokló asszony között (valódi vagy vélt) tekintet-pábeszéd zajlik. Nem sokkal ezután meghal Vágner Li-
