Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 2. szám - 95 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Beney Zsuzsa: A születő szöveg - József Attila: Szabad ötletek jegyzéke
Beney Zsuzsa • A születő szöveg 25 tétlenség védelmében a gyermekes trivialitás erőltetésével párosul. Nem véletlen, hogy e korszak egyik leginkább jellegzetes versénekjózsef Attila a Gyermekké tettél címet adja, s hogy betegségének (bármi lett légyen az) egyik legfontosabb tünete a gyermeki regresszió, és benne a gyermeki szeretet-követelés agressziója. A Szabad ötletek anyagát tehát, csakúgy, mint az ekkor megjelent versek nagy részét az ambivalencia okozta tehetetlenség, agresszió és önagresszió nyelvi megnyilvánulásának tartom, és jelentőséget is ebben, az amorf, pontosabban a rendezetlen szövegömlés és a vers rendezettségében mégis megnyilvánuló rendezetlenség egyszerre közösségében és differenciájában érzékelem. Az a távolság, ami a Szabad ötletek-et a vele nagyjából egyszerre írott versektől elválasztja, versről versre változik, s a Szabad ötletek nyelvi izomorfián alapuló fegyelmezetlenlensége a versekben többé-kevésbé az agresszió (és az önagresszió) kontrollálhatatlanságává transzformálódik. A téma legérdekesebb része az, ahogyan ezek az agreszszív indulatokat fékezni nem tudó versek a nyelvi kényszertől (az alliterációk, belső rímek, a látom a szemem: rámnézel vele típusú bizarrériáktól (amelyek szintén a nyelv inerciájából eredhetnek) eljutnak pld. a Nagyon fáj nyelvi-hangzási szempontból lényegesen erősebben kézben tartott formájáig. Ha a szöveget valamivel is részletesebben vizsgáljuk, kiderül, hogy legalább két, egymástól jól különálló részből áll: az elsőből, ami valóban közel áll a skizofrén-hisztériás alliteráló, nyelvi-hangzási effektusokon alapuló, halandzsára emlékeztető beszédhez. Ha azonban jobban megvizsgáljuk a szöveget, kiderül, hogy ezek a látszólagosan csak nyelvi összefüggések ennél jóval mélyebbet takarnak. Ez az első rész (Szász Zoltán megérkezéséig) tartalmilag elsősorban a munkával foglalkozik - és ezt a témát talán azonosíthatjuk a gyermeknek-maradás vágyával. Ez a téma, amelynek középpontjában a felnőttel szemben támasztott igények elutasítása, sőt, bízvást mondhatjuk gyermekien agresszív, makacs, indulatos elutasítása áll, nem csak hangzási szempontból van közel a gyermeknyelv hangzási karakteréhez (és itt ne feledjük, hogy a gyermeki és a hisztériás ösztönösségében, kontrollálatlanságában formailag is közel áll egymáshoz) hanem abban is, amit gyakran észlelünk úgy, hogy a hisztériás indulatömlésben szenvedő (akár felnőtt, akár gyerek) egy ideig nem tudja megszakítani azt a folyamatot, amit a kívülálló úgy szokott nevezni, hogy „belelovalja” magát állapotába. A Szabad ötletekben ha ez a belelovalási, öngerjesztő folyamat megszűnik, akkor azonnal átcsap ellentétébe, és ott újabb öngerjesztő, formailag hasonló crescendo jellegű szövegömlés lép helyébe. Emlékeztet ez József Attila gondolati antinómiákra, paradoxonokra épülő szövegeire, s ez annál is érdekesebb, mert mint valódi költői drive-ot pontosan ér
