Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 2. szám - 95 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Beney Zsuzsa: A születő szöveg - József Attila: Szabad ötletek jegyzéke
26 Úi Dunatát • 2000. június zékelteti érzelmi és gondolati sajátságait: ösztönösségét, a nyelvi biztonság mélyén jelenlevő, azt gazdagító nyelvi kiszolgáltatottságot csakúgy, mint a tartalom szigorúan összetartó fegyelmét. Itt tehát egy gondolatilag elengedett, gyermeki, a pszichológussal szemben kialakult (és szerelmi vágyában frusztrált) dacos-agreszszív, regresszív tartalom úgy találja meg adekvát formáját, hogy mindkettőben, tartalomban és formában mégiscsak érződik a József Attilára oly mélyen jellemző költői diszciplína jelenléte. Egy időben meglehetősen sokat foglalkoztam a Gyömröi Edithez írott versekkel, pontosabban azzal a periódussal, amikor a költő ezeket a verseket írta. Elsősorban periódusról kell beszélnünk, mert bár az akkori költői és emberi lelkiállapotot elsősorban a Gyömröi Edithez fűződő kapcsolat váltotta ki, senki és semmi nem bizonyíthatja, hogy ez a további élet egészére kiható lelkiállapot, (nevezetesen a halál közeledtének megérzése és elfogadása, mintegy a halálra orientált mély és titkos tudás) és a költészet ugyanezen irányú megváltozása ebben az időszakban valóban Gyömröi Edit személyéhez köthető. Valószínű, hogyjózsef Attila mentális betegségének tünetei nem ebben az időben kezdődtek, hanem ezekben az években már hullámzásukat, erősödésük és gyengülésük periódusait költészetéből is javában konstatálhatjuk. Elég, ha a 28-as év második felének költői bizarrériáira gondolunk amelyek sok hasonlatosságot mutatnak ennek a periódusnak költői magatartásával. Ezzel próbáltam a szövegnek bevezetőmben említett intermedier jellegét megmagyarázni. A Szabad ötletek második része az elsőtől erősen eltérő karaktert mutat, lényegesen lelassul, sokkal kontrolláltabbá, és némileg érzelmesebbé is válik. Azok az érzések, amelyek az elsőben a gyermekként-megmaradás, az anya és a pszichológus szerepének összeolvasztását és némileg összeolvadását szolgálták, vagy talán képtelenek voltak ennek kényszere elől kitérni, ebben a második részben artikulálódnak, ugyanakkor elvesztik hegemóniájukat, e rész tematikája változatosabb, stílusa nyugodtabb. Az első rész azonban feszültséget helyettesítő indulati motivációjával, ösztönöknek történő kiszolgáltatottságával, az emlékképek elháríthatatlanságával, a formai elemek gyakori kontrollálatlanságával, melyek mégis magukba foglalják a költészetet kialakító formaelemeket, véleményem szerint a költői szöveg kialakulása modelljeként szolgálhatnak.
