Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 4. szám - A XX. század lenyomatai - Töttős Gábor: "Szállni, de hova? Az egész Föld nagyon kicsi már"
Úl PuNATÁT • 1999 DECEMBER 81 ta. Kínába 1921-ben érkezett s többször gazdát cserélve utóbb a Kuomintang csendőrségét szervezte újjá. Hamarosan Ceylonban lett buddhista szerzetes, de homályos szerepet játszott az afgán uralkodó megbuktatásában is. Horthy Miklósnak dedikálta könyvét, de hazatérését mégsem engedélyezték, így Sanghajban Csao-Kung apátként temette több százezres tisztelgő tömeg. Életrajzírója, Gömöri Endre ugyan nem teszi föl a kérdést, de megtehetjük helyette mi: ki tarthatja ezek után túlzásnak Rejtő Jenő fel-felbukkanó regényalakjaként?! Időben és térben csaknem találkozhatott az igazi Trebitsch és Szakcs híressége, Kálmán Jenő, aki a színművészeti lexikon szerint „közelebbi nexusba a színészettel az orosz hadifogságban lépett, 1917-ben Mongólia határszélén, Troickoszavszkon, majd a Bajkál melletti Berezovkán és később Nikolszk-Uszuriszkban olyan magyar kabaré- és színtársulatot szervezett, amelynek előadásait nemcsak a hadifoglyok, hanem az orosz, japán és kínai lakosok is látogatták, társulatával távoli hadifogolytáborokban is turnézott”, de a hazafelé tartó hajót egy kártyaparti miatt késte le, a következő járat pedig csak egy év múlva jött... Itthon mégsem színészként, hanem elsősorban a Sicc-könyvek szerzőjeként ismerik. Azonban nemcsak Sicc járt a Szaharában, hanem az a paksi asztalos mester is átutazott rajta, aki Hailé Szelasszié egyik leányát vette el feleségül, s maga a négus tudott megyénkről s annak székhelyéről, mert sokadik lakodalmán, talán épp paksi veje tanácsára, szekszárdi bikavért ivott. A nemes nedűt olyannyira megszerette, hogy levelet is íratott, leopárd-, párduc- és egyéb állatbőröket ajánlva föl a remélt borszállítmányért cserébe. Mussolini aztán áthúzta mindkét fél számításait. Jobban járt a bonyhádi zománcgyár, amely 1934-ben Jeruzsálemben nyitott fióküzletet. E városban él az állástalan mérnök-újságíróként az 1930-as években Babitsról több fontos cikket írt Müller László, Szekszárd szülötte, aki a Tel Aviv-i állami központi postaépület tervezését nyerte meg pályázaton. Az építés is különös módon zajlott: szintenként adta oda a kivitelezőnek a tervet, amely a ma is álló impozáns épületet megálmodta. A megyeszékhely sem feledte el jeles fiát: az 1998-ban alakult helyi magyar-izraeli baráti társaság választotta díszelnökéül. Lassan Európába érünk, ahol megemlegethetjük a New Yorknál már idézett Mészáros Gyulát, aki először adott ki a teljes török költészetet bemutató fordításgyűjteményt, de beutazta az Ural vidéki baskírok földjét is, hogy tisztázza a Magna Hungária óta képzelt rokonság kérdését is. Harminc év múlva, 1943-ban ő volt az, aki Törökországban kalauzolta a békefeltételekről és -lehetőségekről tapogatózó Kállay Miidós miniszterelnököt és Szentgyörgyi Albertet. A náci hadvezetés is felfigyelt Mészárosra, s mivel egyebet nem tehetett, hát Abwehr-ügynök hírébe
