Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 4. szám - A XX. század lenyomatai - Töttős Gábor: "Szállni, de hova? Az egész Föld nagyon kicsi már"
82 Töttős Gábor • „Szállni, de hova?..’ hozta: ez indította aztán 1945 után az Amerikáig tartó vándorútra. (Önmagában isigazolással ér föl, hogy ott semmilyen formában nem vonták felelősségre...) Persze Törökországhoz fűzi Tolna megyét a legismertebb emlék egyik mozzanata is: Rákóczi hamvainak rodostói búcsúztatásakor Tolna szülötte, Szekszárd plébánosa, a múzeumalapító Wosinsky Mór mondta a misét. A jeles tudós szintén kutatott a mesés Keleten, de a Kaukázusban is, Zichyjenő expedíciójával. (Egy másikkal meg a szintén szekszárdi, világhírű gombatudós, Hollós László akadémikus járt ugyanott.) A küldöttséget fogadta az orosz cár is. Neki szintén nem volt ismeretlen Tolna megye: leányainak fogatába számos lovat a Dombóvár melletti Tüskepusztáról, a Dőry-ménesből hozatott, akárcsak a német császár az Unter den Lindenen ügető paripái közé. Emellett a cári család egyik tagjának öröksége is megyénkbe, Bezerédj Pál birtokába került. Az önzetlen férfiú ezt a pénzt és 37 évi, az államnak adott ingyenmunkáját használta föl a magyar selyemtenyésztés megújítására - s ezzel már ismét Szekszárdra értünk. Az sem kevésbé érdekes, hogy a nemzetközi gyógyszerész szervezetek kitüntetettje, a már említett Koritsánszlcy Ottó, Genfben találkozott a fiatal orosz forradalmi nemzedékkel, s a helyi sajtó szívesen közölte a pár év múlva forradalmat csináló, de ekkor még lázasan tanuló ifjakról a remek leírást. Közelebb térvén honunkhoz, szusszanjunk egy csöppet Bukarestben, ahol Tevel szülöttét, Janosits Antalt találjuk a magyar református egyház század eleji szószékén. Testvére, József, akit Liszt Ferenc mint zongorista őstehetséget nemcsak szalonja vendégszeretetével, hanem hintója kényelmével is megtisztelt. Ugyanez a Janosits József, bár elvégezte a zeneakadémiát, a vasút- és kikötőépítéstannal foglalkozott, erről könyvet is írt. Nevét azonban e formában nem találjuk sehol, mert Berzsenyi Dániel utolsó leszármazottja nevét és nemességét is rá hagyományozta. S bizony igen kétséges, hogy a pozsonyi múzeum, ahol Berzsenyi- Janosits olajfestésű arcképét őrzik, vajon ismeri-e a mi szülöttünk igaz történetét? Azt már ne is említsük, hogy Fiume, amelynek tengerparti rendezése fűződik nevéhez, több megyebeli érdekességgel is dicsekedhet(ne). Kormányzója, nemeskéri Kiss Pál, uzdi birtokosról utcát, nejéről, Csapó Idáról fregattot neveztek el századunk elején. Az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb csatahajóját, a Szent Istvánt meg az ehhez szükséges dokkot is szekszárdi, Ferdinánd Lajos vezetésével építették. Igaz, ez akkor volt, amikor még működött a dombóvár-fiumei gyorsvonat. Ugyanezen a vonalon már jóval több akadékoskodással utazhatott a Tolna megyei Pálfán nevelkedett Apponyi Geraldine, aki Albániába tartott: 1938. április
