Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 1. szám - Csekő Ernő: A Világ Mozgó Filmszínház építésének története
Csekő Ernő • A Világ Mozgó Filmszínház építésének története 75 lembevételével úgy dolgozza át, hogy „azt a vállalkozó saját erejéből tudja elkészíteni”. Az építészeti szakosztály ezen az ülésén tárgyalta Csécsy Andor budapesti építész (film)színháztervét is. Ezt a tervet, mely Simontsits Elemér főispán közvetítésével került napirendre, a szakosztály megvalósíthatóbbnak találta, mint Büchlerét. S bár a Csécsy által, mintegy 115000 korona költségvetéssel tervezett, erkéllyel, karzattal és 26 oldalpáhollyal együtt 543 férőhelyes, kétszintes épület sokkal komolyabb volt, mint Büchler hasonló költségvetéssel készült első változata, ezt már ennek második tervével összevetve nem mondhatjuk el. Büchler színházépületével szemben Csécsy épületterve mind belső, mind külső kiképzésében is „csak” egy elegánsabb mozi kívánalmainak felelt meg.7 Nyilvánvaló, hogy a megvalósíthatóság megítélését elsősorban a város szűkös anyagi helyzete befolyásolta, mert ha Büchler önerőből csak az első variáns felépítésére képes, akkor már sokkal szerencsésebb, ha azzal hasonló költségvetésű, de nagyobb szabású és elegánsabb Csécsy-féle terv valósul meg, akár Büchler kivitelezésében. Mindenesetre Szentkirályi Mihály polgármester február 4-én kelt levelében személyes tárgyalásra invitálta Büchlert, annak érdekében, hogy a színház ügyét érdemleges tárgyalás végett még abban a hónapban a képviselőtestület elé vihesse. Az ügy korábbi menetéhez képest túlzottnak tűnő sietségnek megvolt az oka. Ugyanis még 1912. december 28-án egy beadvány érkezett a városi tanácshoz, mely egy, a Garay téren építendő filmszínházhoz kért építési engedélyt. A kérelmet a városi tanács - a terv tűzbiztonsági hiányosságaira hivatkozva - még abban az évben elutasította. Persze nyilvánvaló, hogy az elutasítás hátterében a város saját (film)színházépítési elképzelései húzódtak meg. Ekkor a kérelmezők - Grünfeld Miksa bérkocsi tulajdonos és Fischoff Károly kereskedő - cselhez, a hatóságok kijátszásához folyamodtak. Fischoff Károly a Garay téri ingatlan tulajdonosa, most az ott lévő épület áruraktár céljára való átalakítására kért a tanácstól építési engedélyt, amit 1913. január 25-én meg is kapott. Ezzel egy időben Grünfeld az átalakított épületben tartandó filmvetítések engedélyezése iránt adott be egy kérelmet a városi rendőrkapitányhoz. Molnár Lajos rendőrkapitány a Markusovszky Béla fővárosi tűzoltó tiszt szakvéleményével ellátott beadványra február 27-én adta meg a kért engedélyt. A város vezetése azzal, hogy a Garay téren engedélyezett áruraktár helyett mozi épül, csak március 31-én szembesült, amikor Grünfeld Miksa újabb kérelmet adott be a tanácshoz, amelyben most már adómentességet illetve villanyáramot kért a várostól. Ezt a felismerést a város részéről határozott intézkedés követte. A városi tanács azzal az indoklással, hogy a „kérelmező a tanácsnak első ízben benyújtott kérelem elutasításakor hozott jogerős vég
