Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 1. szám - Csekő Ernő: A Világ Mozgó Filmszínház építésének története
76 határozatának kijátszásával óhajtja szándékait megvalósítani” az építkezést betiltotta.8 Ezzel kezdetét vette a város és a vállakózók, elsősorban Grünfeld közötti jogi csaták, amelybe később vármegye is bekapcsolódott. Először április 7-én Grünfeld Miksa, majd Fischoff Károly is fellebbezett az alispáni hivatalnál az építkezés betiltása ellen. Grünfeld keresetében arra hivatkozott, hogy a rendőrkapitánytól kapott engedély birtokában joga van a város által engedélyezett átalakítások elvégzése után a Garay téri épületben - melynek tulajdonjogát is megszerezte Fischofftól - filmvetítést tartani. Ellenben Fischoff fellebbezésében tagadta, hogy az ingatlan tulajdonjogában változás történt volna, és állította, hogy „az építkezést a tanácstól nyert engedély értelmében és szellemében eszközölteti”. A kérelmezők ellenkező tartalmú fellebbezése mögött valószínűleg nem tulajdonvita vagy érdekellentét, hanem inkább taktikai megfontolás húzódott, amely feltételezésünket erősíti az is, hogy mindkettőjük ügyvédje Gulyás József volt. Mindenesetre az tény, hogy míg az április 17-i alispáni határozat Grünfeldtől megvonta rendőrkapitány által kiadott engedélyt, addig Fischoff fellebbezésének helyt adva, az alispán feloldotta a városi tanács építkezést betiltó rendelkezését. A döntéseket újabb fellebbezések követték: Grünfeld a belügyminisztériumhoz, Szekszárd város polgármestere az alispánhoz fellebbezett, aki az ügyet a közigazgatási bizottsághoz tette át. Először a polgármester által sérelmezett ügyben született döntés. A közigazgatási bizottság május 14-én az alispáni határozat felülbírálásával, a városi tanács építkezést betiltó rendelkezését hagyta jóvá, amit később rendőrhatósági intézkedés is követett. Két héttel később megszületett belügyminisztériumi határozat a másik alispáni döntést bírálta felül.9 Ekkor Grünfeldnek volt egy belügyminiszteri határozattal megerősített filmvetítési engedélye, viszont megint betiltották, és ezúttal le is állították az építkezését. Grünfeld újabb, a per és a kártérítési követélést is kilátásba helyező fellebbezése július 4-én érkezett be az alispáni hivatalba. Erre az alispán július 5-én újfent elutasítólag válaszolt.10 Abban, hogy az épület mégis felépült, az egyre kevésbé tartható hatósági oppozíció és az építkezés előrehaladtsága mellett, valószínűleg a közvélemény és az ellenzéki Tolnamegyei Közlöny cikkeinek nyomása is szerepet játszott. Ahogy a lap ezt már a mozi átadásáról készült beszámolójában írta: „a publikum az építés folyamán a sokféle hatósági bakafántoskodások alatt a magáénak tekintette a mozi ügyét”.11 Ennek valószínűleg egyik oka lehetett, hogy az 1912. december 1-jén a szálló nagytermében Mire Leó és Steiner Salamon helyi kereskedők üzemeletetésében négy hónapos működését megkezdő, és „hamarosan nagy népszerűségre jutott” első állandó mozit, a Garay Mozgót a szekszárdiak már egy hónap elteltével Úr Dunatáí 1999. március________________________
