Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 1. szám - Kolta László: Gál István irodalomtörténész bonyhádi diákévei

60 mányos farsangi műsoros esten a prológ is az ő feladatai közé tartozott. A májusi ballagáson a nyolcadikosok nevében búcsúbeszéddel köszönt el a tanári kartól. Elnökként a tőle megszokott, elvárható írásokból - vers, műfordítás, novella - egyet sem nyújtott be köri műsorszámnak. Energiáját, olvasottságát és tájéko­zottságát az élő magyar irodalom ismertetésére, népszerűsítésére és megszerette­tésére fordította. A szavalok versválasztását is ebbe az irányba terelte. Felkészült­ségét bizonyítja, hogy az önképzőkör által meghirdetett pályázaton modern iro­dalmi témájú dolgozatával első díjat nyert. A gyűlések műsorrendjébe is olyan té­mákat iktatott, amelyek újdonságnak számítottak a Petőfi Kör történetében. Ezek előadója minden esetben - az ismeretek privilégiumával rendelkező - Gál István volt. Egy őszi gyűlésen hangzott el először Tamási Áron neve. Gál előadásában „ az elszigetelt székelységfiát ismertette a körrel”, majd felolvasta és elemezte az író egyik novelláját. Osztatlan sikert aratott. Elismerését a tanárvezető is kifejezi, és,felszó­lítja, hogy készítsen több ilyen élvezetes ismertetést az újabb írókról, akiket kitűnően is­mer”. A hagyományos decemberi nyilvános díszgyűlésen - a tornacsarnokban ösz­­szesereglett közönség előtt - az ország testétől elszakított, kisebbségben élő ma­gyarság költőinek bemutatására vállalkozott „A magyar kisebbségi gondolat” című előadásával. A kör legjobb előadói először szavalták Reményik Sándor, Áprily La­jos, Mécs László költeményeit, továbbá - ugyancsak újdonságként - az erdélyi költőnők, Berda Margit és Nagy Emma verseit. E rendezvény jelentőségével a gimnázium évkönyve is foglalkozott: „Kiemelkedik értékeivel az a decemberi irodalmi est, amely a mai kisebbségi irodalmat ismertette meg ijjúságunkkal s városunk művelt kö­zönségével. Rendezésében Gál István köri elnök buzgólkodott nagy sikerrel. ” Merészen vállalta a katolikus papköltő, Sík Sándor frissen - 1929-ben - meg­jelent „Gárdonyi, Ady, Prohászka” című irodalomtörténeti és esztétikai tanul­mánykötetének bemutatását. A jegyzőkönyv szerint Gál előadását „kerek egység, szép nyelv és a sűrítés ereje” jellemezte. Tavasszal az új felfedezett, Illyés Gyula került napirendre. Amint már emlí­tettük, 1930 februárjában vehette kezébe Gál István Illyés első verskötetét, a Nehéz Föld-ct. „A Petőfi Önképzőkörben hamarosan előadást tartottam róla; a tanári kar azon­ban mérsékelt érdeklődést tanúsított. Egyetlen kivétel volt a tanárok között, aki a Nyugat nemzedékét érteni és élvezni tudta: Kerényi Henrik, Riedl tanítványa ” - idézte fel emlé­keit 1972-ben. Szót érdemel még egy kezdeményezés: a Petőfi Önképzőkör 1930 tavaszán az alsós, a II-IV. osztályos diákok részére megindította a „Szavalókör”-1. Ennek célja Út Dunatát 1999. március________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom