Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 1. szám - Kolta László: Gál István irodalomtörténész bonyhádi diákévei

Kolta László • Gál István irodalomtörténész diákévei

59

szól a korabeli feljegyzés. Gász István az első versmondási próbálkozását kudarcnak könyvelte el, többé nem vállalkozott szavalásra. Májusban irodalmi dolgozattal jelentkezett. A „Mikes egyénisége leveleiben” című jeligés munkáját is keményen megbírálták: „Mikes életéről, vallásosságáról, a fejedelem iránti hűségérőlés hazafias érzéseiről úgyszólván semmit sem szól. Szerkesztési hiba és idegenszerűség van a dolgozatban. A Kör elfogadásban részesíti.”

Gász Istvánra az igényes kritika ösztönzőleg hatott. Az 1928-29. tanévben hetedikes diákként új műfajokban próbálta ki tollforgató tehetségét. Hat verse közül öt (Kurucbánat, Sorsunk, Őszhajnali ének, Halk őszi dal, Ne búsulj) dicséretben részesült, az Elmúlnak a dalok című költeményét viszont az „elfogadás"kategóriába sorolták. Egy novelláját, amelynek „nyelve nagyon vonzó”, „méltánylás”-ra minősítették. Lenau A postakocsis című művének műfordításáért újra dicséretet kapott. Ez utóbbi műfajban többször vállalta a hivatalos bíráló szerepét. Ezeket az alkalmakat arra használta fel, hogy az alkotóról, a világirodalom egy-egy nagyságáról kiselőadást tartson. Két német és egy angol vers műfordításának elemzésével értei sikereket. Jegyzőkönyvi dicséretet kapott az ír népköltészet hangján verselő Thomas Moore „költői lendületű” bemutatásáért.

Hagyományos volt az önképzőkör decemberi nyilvános díszgyűlése. Ilyenkor Bonyhád felnőtt közönsége zsúfolásig megtöltötte a tornacsarnokot. Az 1928. decemberi irodalmi délutánon a ballada műfajának bemutatása és elemzése volt a téma. Gász Istvánnak „yí szentimentális ballada” című szabadelőadása nagy tetszést aratott. A tanévzáró ünnepélyen irodalmi jártassága, kritikusi szemlélete, előadói és szépírói készsége elismeréseként „önképzőkört munkásságáért”'pénz- és könyvjutalomban részesült.

Az önképzőkör elnöki - egyben a gimnázium első számú ifjúsági vezetőjének - feladatát mindenkor nyolcadikos diák kapta. Az 1929-30. tanévre Gász Istvánt választották meg, aki „eddigi munkásságával a legjobban kiérdemelte ezt a tisztséget”. Elnöki programadó beszédében új hangot ütött meg. Kritizálta az önképzőkör szemléletének irodalmi konzervativizmusát, mert szerinte „a kör megállt a XIX. századdal”. Újítást, korszerűsítést, az élő irodalom megismerését tűzte ki célul: „Felhívta a tagok figyelmét a szociológia, etnográfia, a népi kultúra (Ady, Móricz, Szabó, Kassák, Bartók, Kodály, Rudnay), folyóiratok és a mozi tanulmányozására” - írta a jegyzőkönyv. A magyar értékek iránti elkötelezettségét azzal is kifejezésre juttatta, hogy a Gász nevet Gál-ra cserélte.

Ifjúsági elnökként eleget tett a nemzeti ünnepekhez fűződő protokolláris feladatainak is. A kör nyilvános díszgyűlésein emlékbeszédet tartott október 6-án, ezért „érdemkönyvi dicséretében részesült, és szónokolt március 15-én. A hagyó-