Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 4. szám - Francis Fukuyama: Bizalom (részlet)
62 Francis Fukuyama • Bizalom (részlet) Francis Fukuyama BIZALOM (részlet) MÉRET ÉS BIZALOM Az 1990-es évek elején rengeteget írtak az információs forradalomról és arról az átalakulásról, amit ez az információs szupersztráda révén mindenkinek úgyszólván „házhoz szállít” majd. Az információs korszak jövőkutatóinak egyik legygyakrabban és széltében-hosszában tárgyalt témája az, hogy ez a technikai forradalom mindennemű - politikai, gazdasági és társadalmi - hierarchiát meg fog szüntetni. Ahogy hirdetik, az információ hatalom, s a hagyományos hierarchiák csúcsain trónolok az információs csatornákat kézben tartva tartották fent az uralmukat. Mármost a modern kommunikációs technika eszközei - a telefonok, faxok, másolók, kazetták, videomagnók és a személyi számítógépek kulcsfontosságú hálózatai - véget vetettek az információk e kisajátításának. Az információs korszak gurui, Alvin és Heidi Tofflertől George Gilderen át A1 Gore alelnökig és Newt Gingrich házelnökig, azt állítják, hogy ennek eredményeként a hatalom ismét alábbszáll és visszaadatika népnek, s mindenki megszabadul egykori munkaadói, a centralizált, zsarnoki szervezetek szigorú kötelmeitől. Az információs technika valóban támogatta az elmúlt harminc-harmincöt esztendő számos decentralizálási és demokratizálási törekvését. Arról is sok szó esett, hogy az elektronikus média hozzájárult több zsarnoki rezsim megdöntéséhez, így a Marcos-diktatúráéhoz a Fülöp-szigeteken s a kommunista uraloméhoz Kelet-Németországban és a volt Szovjetunióban. De az információs korszak teoretikusai azt állítják, hogy ez a technika a hierarchia minden formáját felszámolja, azokat a hatalmas cégeket is, amelyek az amerikai munkavállalók túlnyomó többségét foglalkoztatják. Az IBM trónfosztását, amit olyan „sehonnai újoncok” hajtottak végre az 1980-as években, mint a Sun Microsystems és a Compaq, a számítógépipar legendás „kék óriása” tekintélyének megtépázását gyakran úgy mutatják be, akár valami épületes allegorikus színjátékot, amelyben a kicsiny, rugalmas, innovációra kész vállalkozás szembeszáll a felduzzadt, centralizált, bürokratizálódott hagyománnyal, és elnyeri jól megérdemelt jutalmát. Egész sereg szerző fejti ló, hogy a telekommunikációs forradalom eredményeképpen egyszer majd valamennyien kicsiny „virtuális” vállalatoknál, különböző számítógép-hálózatok tagjainál fogunk dolgozni. Vagyis a cégek könyörtelen leépítéseken és profiltisztítá-
