Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 4. szám - Simon Weil: A természetfeletti megismerése (részlet)
Úr Dunatát • 1999 december 45 A lelkem csak annyi kell hogy legyen testem és Isten számára, mint ez a tollszár a kezem és a papír számára - közvetítőeszköz. Krisztus megmutatta, hogy egy emberi lélek, egy emberi személy talán nem más, mint ez. Az emberi személy ebben az esetben azonos az Isteni Személyek személyiségével, akit megismertek, szerettek és aki viszontszeret, akinek parancsolnak és aki engedelmeskedik. Amikor egy ember eléri ezt az állapotot, akkor ő a Krisztus. De talán a legnagyobb szentek is csak haldoklásuk perceiben, csak egy pillanatra érik ezt el! Vagy talán egy igen-igen kis szám elérte már előbb? Krisztus már ilyen volt, amikor született. És mégis csak a keresztfán teljesedett be... (...) Az ima csak akkor irányul Isten felé, ha feltételnélküli. Feltétel nélkül imádkozni annyi, mint Krisztus nevében kérni. Ez az az ima, amelyet sose utasítanak viszsza. Legyen meg a te akaratod - bármi legyen is az. Szállj le belém, hogy végrehajtsd általam akaratodat - bármi legyen is az. A hit annyi, mint hinni, hogy egy ilyen ima után véghezvitt cselekedetek kevésbé távolodnak el majd az Isten iránti engedelmességtől, mint az előtte véghezvitt cselekedetek. Ha úgy látszik, hogy egy cselekedetet Isten parancsolt, az ember könyöröghet, hogy Isten segítse is végrehajtani. De csak ezzel a hallgatólagos megszorítással: csak azért kérem segítségedet ehhez a cselekedethez, mert azt hiszem, hogy akaratoddal összhangban van és csak abban az esetben, ha ez tényleg így van. Ugyanakkor egy ilyen cselekedet sikerét éppoly erősen kell kívánni, ahogy egy kapzsi vágyódik arany, vagy egy éhező kenyér után. Mert tévedhetünk Isten akaratát illetőleg - de abban biztosak lehetünk, hogy Isten azt akarja, hogy mindazt végrehajtsuk, amiről azt hisszük, hogy összhangban van akaratával. Szt. Ferenc azt hitte, hogy parancsot kapott arra, hogy Szt. Damján templomába köveket vigyen; és amíg ebben a hiszemben volt, Isten akarta is, hogy hordja a köveket. Hogyan lehetséges, hogy egy emberi lélekben felmerül az az érzés, hogy Isten ilyen különleges dolgot akar? Ez éppoly rendkívüli csoda, mint a Megtestesülés.
