Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 4. szám - José Ortega Y Gasset: A tömegek lázadása (részlet)
úl PuNATÁr • 1999 DECEMBER 37 így ha a közvélemény törvényét egészen pontosan meg akarjuk feleltetni a történelem nehézségi erejének, tanácsos figyelembe venni az imént jelzett űrt is, s akkor eljuthatunk a következő tételhez, ami egy jól ismert, tiszteletre méltó és találó közhely: a közvéleménnyel szemben nem lehet kormányozni. Ez pedig elvezet ahhoz a felismeréshez, hogy az uralom valójában egy vélemény túlsúlya vagyis egy lelkűiét túlsúlya; tehát az uralom végeredményben szellemi hatalom. A történelem tényei ezt minden tekintetben igazolják. Minden primitív uralom „szentséges” jellegű, mert a vallás világában gyökerezik, s mert mindig a vallás elsődleges formájában tűnik fel minden később kibontakozó szellem, eszme, vélemény; röviden: minden, ami anyagtalan és metafizikus. A középkorban ugyanez a jelenség ismétlődik meg nagyobb méretekben. Az első európai állam vagy közhatalom épp az egyház, amely már nevében és sajátos jellegében is „szellemi hatalom”. Később az egyháztól tanulja el a politikai hatalom, hogy eredetét tekintve maga is csak szellemi hatalom, azaz néhány eszme érvényesülése, s akkor létrehozzák a Szent Római Birodalmat. így két egyformán szellemi hatalom küzd egymással, s minthogy lényegüket tekintve - mindkettő szellem - nem különíthetők el, megegyeznek, hogy mindegyikük más időtartományban rendezkedik be: az egyik a múlandóságban, a másik az örökkévalóságban. A múlandóság és a vallás hatalma egyaránt szellemi természetű; de az egyik a múló idő szelleme - az evilági, változó közvélemény -, a másik pedig az örökkévalóság szelleme - Isten véleménye, Istennek az emberről és sorsáról alkotott véleménye. Következésképpen ha azt mondjuk, hogy egy adott korban ez az ember, nép vagy összetartozó népek csoportja uralkodik, az pontosan egyenértékű azzal, ha azt mondjuk, hogy egy adott korban a véleményeknek - eszméknek, hajlamoknak, törekvéseknek, céloknak - ez és ez a rendszere van túlsúlyban a világban. Hogy értendő ez a túlsúly? Az emberek többségének nincs véleménye, ezért kell kívülről és - mint olajat a gépbe - erővel eljuttatni hozzájuk valamely nézetet. Ezért fontos, hogy hatalma legyen a szellemnek - bármelyiknek és hogy érvényesítse is, mert így érhető el, hogy a véleményalkotásra képtelen embereknek - tehát a többségnek - legyen véleményük. Vélemény híján az emberi együttélés merő káosz lenne sőt: történelmi nihil. Vélemények híján az emberi életnek nem volna szerkezete, szervezete. Ezért ha nincs szellemi hatalom, ha nincs valaki, aki uralkodjék, elhatalmasodik - ennek a hiánynak a mértékében - a káosz az emberiségen. S hasonlóképpen, a hatalom mindennemű eltolódása, az uralomban bekövetkező bármilyen változás egyszersmind véleményváltozás is, következésképpen nem kevesebbet jelent, mint hogy megváltozott a történelmi nehézségi erő.
