Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 4. szám - Vida Gábor: Nőni vagy nem nőni - ez itt a kérdés
Vida Gábor ■ Nőni vagy nem nőni - ez itt a kérdés! 9 Vida Gábor (genetikus, akadémikus; Budapest) NŐNI VAGY NEM NŐNI - EZ ITT A KÉRDÉS! A huszadik század a látványos növekedés évszázada volt. A világ népessége másfélmilliárdról hatmilliárdra nőtt. Hasonlóan robbanásszerű növekedést mutatnak a termelés különféle mutatói is. A gyarapodás a Föld anyagilag zárt rendszerében csak valami más rovására történhetett. Miből növekedtünk, s meddig növekedhetünk? A Római Klub megalakulásával több mint 30 éve foglalkoztatja ez a kérdés a tudós világ felelősségteljes kiválóságait. „A növekedés korlátái” (1972), „Közös jövőnk” (1987), s legutóbb az ENSz Környezetvédelmi Programjának (UNEP) az ezredfordulóra készült „GEO-2000” kiadványa (Global Environmental Outlook 2000) egyaránt jelzik, hogy e növekedésnek ijesztő árnyoldala is van. Sokan vagyunk, sokat szennyezünk. Ennek hatásai már a Föld minden részén észlelhetők. Radikális változtatásra van szükség életmódunkban. Be kell látnunk hogy csak egy Földünk van, ennek egységes természeti rendszere nem szeparálható tetszőlegesen az egyes országokra. Az északi „fejlett országok” hűtőgépeinek freongázai a légkörbe jutva Új-Zélandon vagy Dél-Afrikában okoznak bőrrákot az ultraibolya sugarakat kiszűrő ózonpajzs sérülésén keresztül. A nagy fakitermelő cégek trópusi tevékenysége nemcsak a földi élővilág elszegényítésével pusztítja közös kincsünket, de a légköri széndioxid szint emelésével és sok más módon is kihat a globális klímára beláthatatlan, súlyos következmények láncolatát okozva. Állandó növekedés egy véges kiterjedésű Földön lehetetlen. Ezt a teljesen triviális megállapítást azonban az emberiség nehezen akarja tudomásul venni, vagy legalábbis úgy véli, ez még nem a jelen kérdése. A „fenntartható növekedés” lehetetlenségét mára a ködösebb, de ugyancsak lehetetlen „fenntartható fejlődés” jelszavára cserélte, s számít arra hogy a tudomány és a technika mint eddig is, a jövőben is meg fog oldani minden problémát. Valójában egy igen lényeges kérdést eddig nem sikerült megoldani: az igazságtalanul egyenlőtlen elosztást a világ különféle régiói között, s azokon belül is. A GEO 2000 adatai szerint pl. az egy főre jutó GDP Kelet-Afrikában évi 300 dollár alatt van míg az Egyesült Államokban ez több mint 23000, azaz az előzőnek 80 szorosa. Ráadásul e különbség egyre nagyobb, mivel az utolsó negyed században az Egyesült Államokban a GDP évenként másfél százalékkal nőtt, míg ugyanez
