Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 3. szám - Bodó Barna: Régió,identitás,elit
62 Út Dunatái • 1999 szeptember Bodó Barna RÉGIÓ, IDENTITÁS, ELIT Egy történettel kezdeném. A temesvári főpostán táviratot adok fel a minap, kitöltőm az űrlapot, odanyújtom a fiatal tisztviselőnőnek. Nézi a szöveget, majd rám emeli tekintetét, ismét a magyar szöveget betűzgeti-forma - olvashatónak kell lennie, nyomtatott betűkkel írtam. Végül csak megszólal, természetesen románul. - Bukarestbe küldi a táviratot. - Igen. - A címzett tud románul? - Nem nagyon boldogulhatna a román fővárosban román nyelvtudás nélkül. Különben minisztériumi főakárki. -S ön is tud románul? - bök felém. - Remélem tapasztalja. - S akkor miért táviratozik magyarul annak az embernek?! - Mert jogom van hozzá. Beáll a csend, nagy a csodálkozás: az ifjú hölgy, aki a tegnapi gyorssal érkezhetett a mindenhonnan mindenkit befogadó, toleránsnak mondott Bánságba, forgatja a szelvényt, vélhetően azt nem érti, miért kelljen neki vagy bárki másnak magyar betűkkel vesződnie távirattovábbítás címén, mi ez a különcködés?! Én azon morfondírozom, ki előtt és miként mérettetik meg az a közalkalmazott, akinek törvényes előírás szerint a román mellett jó néhány kisebbség nyelvén, illetve világnyelven is el kell fogadnia a táviratot továbbításra? Szólt-e néki valaki, főnök avagy kolléga, hogy a megengedett nyelv használatának célszerűségére vonatkozó kérdés nem csupán udvariatlan, de gátolhatja az adott jog gyakorlását, tehát törvényt sértő megnyilatkozás? Szinte alig van vegyes nyelvi közegben élő személy, aki valamilyen idevágó példát ne tudna felidézni. A kisebbségiben környezete tudatosítja, hogy ő más. A többséginek az anyanyelv használata természetes, a kisebbségi számára jogérvényesítés. Sajátos eset ha a helyi közösségben a többség-kisebbség arány az országoshoz képest fordított, mert a kisebbségi nyelvet kevésbé uraló többségi (román) az általános kisebbségi (magyar) nyelvhasználatot sértő szándékúnak tekinti. Mitől függ a kisebbségek anyanyelvi jogérvényesítése? Az iskolaválasztás életre szóló jelentőségű döntése miként születik meg? A vegyes házasságokban a nyelvi dominancia milyen sajátosságok szerint alakul ki? Az idevágó kérdések vizsgálata az utóbbi időben kezdődött el, figyelmet érdemlő dolgozatok is születtek. A mikroszociológiai és mentalitásbeli háttérvizsgálatakor érdemes kitérni az elitek szerepére, a helyi elit értékválasztó és érdekérvényesítő gyakorlatára is. 1997 folyamán néhány bánsági településen - Temesváron, kis- és nagyobb városban és falun - vizsgáltuk"' a helyi elitek szerkezetét és szerepét, a nyilvánosság szerkeze-
