Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 3. szám - Bodó Barna: Régió,identitás,elit
Bodó Barna • Régió, identitás, elit 63 tét. Bár külön nem foglalkoztunk az anyanyelvi oktatással kapcsolatos döntésekkel, bizonyos következtetések az anyanyelvvel kapcsolatos kérdésekről is megfogalmazhatóak. Az alábbiakban öt kérdéskört kívánok tárgyalni: régió és identitás, nemzeti identitás és otthonosság, többségi közeg és kisebbségi elit, oktatás szórványban, illetve helyi elit és anyanyelv. Régió és identitás Napjaink identitásmozgalmaira két lényegi folyamat hat(ott) igazán: az osztályszemlélet politikai-szellemi visszaszorulása és az államhatárok szerepének a relativizálódása. Weber óta a szociológia vitatja a marxi rétegződéselmélet legfőbb állításait, mindenekelőtt azt, hogy a társadalmi osztály kategóriája a közösségi cselekvések elsődleges magyarázatául szolgálhat. Amikor M. Olson bebizonyítja, egyáltalán nem magától értetődő, hogy - a különben önzőén megnyilvánuló - osztályok közös érdekek realizálására törekedjenek mindenekelőtt, a marxi osztályelméletet relativizálja. Az érdekszövetségek modern elméletei a csoport fogalmához nyúlnak vissza és a csoportformák sokaságával számolnak.1 Az államhatárok szerepének a relativizálódásán nem a határok jellegének mai közismert változását kell érteni, hanem a globalizáció hatását olyan modern fogalmakra, mint tér, idő, szabadság, gazdaság, társadalom, kultúra, kommunikáció, stb. A modernizáció előtt az emberi közösségek „szakrális és profán terek” kettősségében éltek, amihez a földrajzi tér csak a kulisszákat szolgáltatta.2 A modernitás lerombolta a szakralitást mint társadalomszervező erőt, ennek következtében a profán tér anyagi szerveződéssé, földrajzi-állami szerveződéssé változott. A modernitás egyik tétele szerint a földrajzi térben a társadalmak körülhatárolhatóan helyezkednek el, és az egyetlen társadalmat magukban foglaló terek funkcionálisan valamint strukturálisan feloszthatok. A globalizációnak a hatalmi cselekvések által kiépített térszerkezete más, mint a modernizációé, ezért szakítani kell a fenti térszerkezeti elképzeléssel.3 Már a modernizáció korában elkezdődött és mára felerősödött a szociális és földrajzi tér elszakítása egymástól, minek következtében a földrajzi térhez kötött államhatáron belül több, egymástól eltérően szervezett társadalmi tér található. Ezek mindenikében létrehozhatnak csonka vagy teljes társadalmakat, s ezek alá- és fölérendeltségi viszonyban vannak egymással. A megváltozott térszerkezet miatt a korábbi értelmezési keretek érvénytelenek. To- * * A temesvári Kisebbségi Szórványkutató Csoport Helyi identitás, etnikumközi kapcsolatok és elitek a Bánságban című 1997-es kutatása.
