Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 3. szám - Székelyföld

Székelyföld

17

Lapunk őszi számait történelemszaggatta térségünk, Közép-Európa kulturális, politikai kérdéseinek szenteljük. Közöltünk már tanulmányokat a nacionalizmusok természetéről, a kisebbségekről. Hisszük, hogy egymás jobb megismerése, a tisztázó viták itt, a Dunatájon is elhozzák a megértés, a megbékélés rendjét.

Ennek jegyében adjuk közre a Erdélyről szóló írásokat, s mutatjuk be olvasóinknak a Székyelföld című folyóiratot

és néhány szerzőjét. . ,

A szerkesztoseg

A Székelyföld című, havonta megjelenő kulturális folyóirat első példánya 1997 októberében látott napvilágot, Hargita Megye Tanácsának kezdeményezésére és annak kiadásában. Kihasználva az erre vonatkozó rendelkezések lehetőségeit, a folyóirat kiadási költségeit a megyei önkormányzat a költségvetési alapból fedezi.

A folyóirat havonta egyszer, A4-es formátumban, lapszámtól függően 150- 200 oldalas terjedelemben jelenik meg. Mint neve is jelzi, elsősorban a Székelyföld néven ismeretes régió szellemi termékeivel, gondjaival, jelenségeivel hivatott foglalkozni - anélkül azonban, hogy mindez egyfajta „területi beszűkültséget” eredményezne. A lapban közlő szerzők között éppúgy találni bukaresti, kolozsvári, bánsági vagy magyarországi szerzőket, mint székelyföldieket.

A szerkesztői koncepció szerint a folyóiratra leginkább a műfaji és tartalmi sokszínűség jellemző. Alap terjedelmének mintegy 20-25%-át teszi ki a szépirodalom; emellett igen fontos helyet foglal el az Academica Transilvanica c. rovat, amely az erdélyi szellemiség és kultúra kiemelkedő kortárs egyéniségeivel készített portré-interjúkat, azok tanulmányait és bibliográfiáját tartalmazza. (Többek között Imreh István, Fábián Ernő, dr. Toró Tibor, dr. Csedő Károly, Benlcő Samu, Egyed Ákos, László Gyula, Csetri Elek, stb. voltak a rovat „vendégei”.)

Az Ujjlenyomat c. rovat kordokumentumokat, emlékezéseket, riportokat, oral-historyt tartalmaz; a Ködoszlásban történelmi tanulmányokat, reflexiókat olvashatni. Az antropológiának, néprajznak fenntartott rovat címe Aranyág; Kelet Népe címmel pedig a „keleti magyarság”, a csángóság kap helyet a lapban. További rovatok a Scripta Mundi (világirodalmi figyelő), Napló (kritikák, recenziók, olvasónaplók), Köztes Európa, Agora (politológia), illetve Irattár (kordokumentumok). Igen fontos része a folyóiratnak a Műteremtés c. rovat, amely grafikailag is meghatározza a lap arculatát. Ebben a rovatban egy-egy székelyföldi - vagy innen elszármazott - képzőművésszel olvasható portréinterjú; a lapszámot az illető képzőművész munkáiról készült reprodukciók illusztrálják.

A folyóirat főszerkesztője Ferenczes István. Szerkesztők: György Attila, Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László. Grafikai szerkesztő: Adám Gyula. Munkatársak: Farkas Árpád, Kovács András Ferenc, Bogdán László, Bölöni Domokos, Lőrincz György, Szatmári László, Tánczos Vilmos.